Szülőnek lenni eddig sem volt kis feladat, de ma még nagyobb kihívásokkal nézünk szembe, amikor olyan kérdésekkel szembesülünk, amelyek a mi gyerekkorunkban nem is léteztek. Vagy egy olyan jövőre szeretnénk a legjobban felkészíteni a gyerekeinket, amiről őszintén szólva, csak halvány sejtéseink vannak. Ezeknek a kihívásoknak a megoldására alakult az Edisonplatform, amelynek célja, hogy segítse a mai szülőket abban, hogy tudják hogyan lehet felkészülni a jövőre, milyen tudás és készségek lesznek fontosak, és hogyan tudnak tudatos szülőként elébe menni a kihívásoknak.
„Az Edison100 lista segít a magyar szülőknek abban, hogy megtalálják azokat az innovatív gyerekeket fejlesztőket, akik jövőbarát tudást és kompetenciákat segítenek elsajátítani – mondta el Veres Rita, az Edisonplatform vezetője. – Idén is keressük a legizgalmasabb kezdeményezéseket, és erre a listára várjuk a szülők jelölését is április 25-ig.”
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
6+1 dolog, amit a magyar szülők gondolnak a gyerekek jövőjéről
Az Edisonplatform Gemius Hungaryvel közös országos reprezentatív kutatása azt vizsgálta, mit gondolnak a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, arról vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra van szükségük a gyerekeknek, hogy felnőve megtalálják majd a boldogságukat, és vajon mit gondolnak arról, szülőként ők mit tudnak értük tenni.
Kiszámíthatatlan jövő és klímaváltozás
Hogyan lehet a gyerekeket felkészíteni egy kiszámíthatatlan jövőre? Ez a magyar szülők aggodalma, 10-ből 8 szülő ezt az általános félelmet fogalmazta meg a jövő kapcsán. Emellett a toplistás félelmek között szerepel a klímaváltozás és a társadalmi instabilitás is. Az anyukák jobban aggódnak, mint az apukák, jobban foglalkoztatja őket a munkaerőpiac átalakulása és a csökkenő állásbiztonság is. Az érem másik oldala, a jövő pozitív lehetőségei erősen hátrányba kerültek a félelmekkel szemben, de a legoptimistábbak azt fogalmazták meg lehetőségként, hogy a digitalizációnak köszönhetően könnyebbé válik a tanulás, és azt is látják, hogy a mai gyerekek talpraesettebbek és önállóbbak.
Hogyan alakul át a munka világa? Nem tudjuk.
Nagyon megoszlanak a szülői vélemények annak kapcsán, hogy – nagyon leegyszerűsítve – jobb vagy rosszabb lesz a munka világa, mire a gyerekek felnőnek, de a szülők inkább pesszimisták: a munka világában is csökkenő biztonságra és akár kevesebb állásra számítanak (77 százalék). Mire lehet egy ilyen helyzetben építeni? A totális bizonytalanság mellett két dologban értenek egyet a magyar szülők, az egyik az, hogy a munka jövője arról szól, hogy folyamatosan tanulnunk kell és képeznünk magunkat (96 százalékuk értett egyet ezzel az állítással) és nem is tévednek ezzel kapcsolatban. A másik pedig, hogy minden munkához szükség lesz számítógépes ismeretekre, a szülők 88 százaléka érzi, hogy a digitalizáció és a technológia fejlődése miatt elengedhetetlen lesz a digitális írástudás.
Egy dolog biztos: az orvosi pálya
Legalábbis ezt tartják a legjövőállóbb szakmának a magyar szülők, 10-ből 8 magyar szülő ezt választotta betonbiztos szakmának, a dobogón a tanárok (57 százalék) és az informatikusok (48 százalék) kaptak még helyet. A mostani helyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy a két erősen frontvonalban lévő szakma az orvos és a tanár, ennyire kiemelkedő helyen végzett a rangsorban.
Kitartás és problémamegoldás kell a boldoguláshoz
A magyar szülők is látják, mennyire fontosak azok a képességek és kompetenciák, amelyek egy változó világ változó kihívásaira készítik fel a gyerekeket. A tavalyi évhez képest változás a prioritások listájában, hogy előre ugrott a kitartás és a problémamegoldás. Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy egy éve kell kitartóan helytállniuk egy krízishelyzetben, és ha a digitális oktatásra való átállásra gondolunk, a megoldandó problémákban sincs hiány. A kreativitás, a kezdeményezőkészség és a nyitottság a lista végére szorultak, pedig fontos szerepet játszanak abban, hogyan tudnak (nemcsak) a gyerekek helyt állni a jövőben.
A szülőkre hárul az érzelmek kezelésének átadása és a kudarckezelés
A jövőbarát kulcskompetenciáknak a megszerzésében a szülői háttér szerepe kritikus – a szülők egyértelműen a saját felelősségüknek érzik, hogy a kitartást, a kudarcokkal való megküzdés képességét vagy az érzelmek kezelését megtanítsák gyerekeiknek, és emellett persze sok minden mást. Az iskolára bízzák a tárgyi tudást vagy a nyelvek átadását, miközben azt is látják, hogy sok helyen van közös felelősségük. Egy biztos, hogy a kutatások azt mutatják, a szociális és érzelmi készségeket tanítani lehet tantermekben vagy otthon, de akkor a leghatékonyabb, ha mindkét környezetben fejlesztik ezeket a készségeket.
Szürkezónának tűnik, hogy kinek is a felelőssége, hogy a gyerekeket segítsék a digitális térben való eligazodásban, csak minden negyedik szülő érzi, hogy neki ezzel „dolga van”, inkább az iskolában (50 százalék), iskolán kívüli képzésekben (30 százalék) és a barátokban/kortársakban bíznak (32 százalék). Másik hasonlóan kérdéses terület, hogy kinek a felelőssége, hogy a gyerekek megtalálják, miben tehetségesek: a szülők mintegy fele érzi ezt saját felelősségnek, és felük gondolja, hogy az iskola ennek a színtere, 40 százalék szerint ez a gyerek felelőssége is.
Az élményalapú tanulásé a jövő
A szülők szerint az iskola legfőbb feladata a tárgyi tudás átadásán túl, hogy fejlessze a gondolkodást és megszerettesse a tanulást. Ha a magyar szülők három dolgot kérhetnének az iskoláktól, azok a következők lennének: legyen élményeken át tanító, fókuszáljon a problémamegoldásra, és alkalmazkodjon a kihívásokhoz.
+1. Mit tehetnek a szülők, hogy magabiztosabban készüljenek a jövőre?
„Teljesen érthető a magyar szülők bizonytalansága, ugyanakkor a félelmeinket úgy tudjuk kordában tartani, ha pozitív jövőképet és célokat fogalmazunk meg – tette hozzá Veres Rita. – Márpedig akármennyire bizonytalan, milyen jövőre készítjük fel a gyerekeket, iránytűként ott lebeg a szemünk előtt a jövőbarát tudás és kompetenciák, azaz az érzelmi és szociális kompetenciák térképe. Mit tehetnek a magyar szülők, hogy elébe menjenek a változásoknak? Egyrészt fontos minél jobban képbe kerülni, mit is jelentenek ezek a kompetenciák, mit tehetnek ezek fejlesztéséért, ösztönözni a gyerekek részvételét ilyen programokban, akár a digitális térben, akár iskolán kívül is. Ehhez érdemes az Edison100-at, az innovatív, jövőbarát kezdeményezések listáját böngészni, amelyek ezeket fejlesztik – itt Magyarország 187 településén 154 programot találnak a szülők. Ismét elrajtol a Bridge Budapest által életre hívott Edisonplatform Edison100 kezdeményezése. Ezt a listát folyamatosan bővítjük, és ebbe a szülőket is szeretnénk bevonni: várjuk a szülői jelöléseket április 26-ig, hogy minél több fantasztikus és jövőbarát fejlesztő kezdeményezést tudjunk megmutatni.”
Még több oktatás az nlc-n:
- Több stressz éri a távoktatásban tanulókat, mint a tanteremben ülőket
- Nyílt levél a leendő tanároknak: ne legyetek gonosz, bosszúálló diktátorok!
- Online tananyag készült gyerekeknek az álhírek és a trollkodás ellen