Azt gondolhatnánk, hogy az emberiség több százezer éves történelme során mint minden, úgy a szülőség is átalakult: elég csak arra gondolni, hogy még nagyanyáink a húszas éveik elejére gyakran többgyerekes anyukák voltak, ma már különlegesnek számít, ha valaki a ennyi idősen szül.
Egy új kutatás azonban egy évezredeken átívelő mintát fedezett fel: a férfiak mindig idősebb korukban váltak apává, mint a nők anyává. Az amerikai Indiana Egyetem tudósai által végzett tanulmány a modern emberi DNS-szekvenciák genetikai mutációit követte nyomon, hogy megbecsülje, mikor fogantak a férfiak és a nők az elmúlt 250 ezer évben, fajunk kialakulása óta.
Bartholomius Angelicus De Proprietatibus Rerum című kódexének részlete, amin egy apa megbünteti a fiát. A kép jóll jellemzi, hogy a középkorban az apa elsődleges szerepe a családfenntartás és a fegyelmezés volt. Kép: Photo12/UIG/Getty Images
Egy szegény család körbeüli az apát, aki a Bibliából olvas fel munka után. A metszet Jean-Baptiste Greuze műve, 1875-ben jelent meg egy kiadványban. A felvilágosodás új pedagógiai eszméket is hozott, ami az apaság koncepcióján is alakított. Kép: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images
Családi portré az 1890-es években, Pennsylvaniában. A Polgárháború zavaros éveiben a gyermeknevelés feladata teljes mértékben a nőkre hárult. Kép: Edie Adams és Ernie Kovacs Estate/Getty Images
Apa két gyermekkel a húszas években. Az első világháborút követő gazdasági válság a férfiak által végzett munkaköröket jobban érintette, mint a nőkét, így a szerepek eltolódtak és a férfiak több időt kezdtek tölteni a gyerekeikkel. Kép: Bettmann Archive/Getty Images)
A második világháborút követően megerősödött az az elképzelés, ami szerint a nők feladata volt a gyerekek ellátása, az apák inkább csak a játékból vették ki a részüket. Kép: FPG/Getty Images)
A hetvenes években a hippie mozgalom szembe ment a társadalmi szerepekkel, így az apaságról alkotott nézetekkel is. Kép: Ted Streshinsky/Getty Images
Apa és fia játszik a kilencvenes években. Ebben az időszakban a férfiak elkezdtek több időt tölteni otthon, a vasszigort pedig felváltotta a megengedőbb nevelés. Kép: Barbara Alper/Getty Images)
Német férfi apasági szabadságon, 2010-ben. Az elmúlt évtizedben megváltoztak a nemi szerepek, a férfiak számára egyre több lehetőség nyílt arra, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel. Több országban vezettek be a férfiakra is kiterjedő szülési szabadságot, ami hozzájárul ahhoz, hogy a párok szabadon dönthessenek abban, hogy ki marad otthon a gyerekekkel. Kép: Sean Gallup/Getty Images
A tudósok először egy genetikai modellt hoztak létre: ehhez 1500 izlandi állampolgárt vontak be a kísérletbe, akiknél a szüleik DNS alapján megvizsgálták a génmutációkat. Miután megvolt egy jól működő alapmodell, a vizsgálatot kiterjesztették 2500 olyan emberre, akik a világ különböző pontjain éltek, majd visszadátumozták a különböző mutációk megjelenését, így kialakítva egy idővonalat.
A kutatók azt találták, hogy az évezredek során az apák átlagosan jóval idősebbek voltak, mint az anyák: a férfiak 30,7 évesen váltak apává, míg a nők 23,2 évesen váltak anyává.
Az eredmény nem teljesen újdonság: korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a férfiak jellemzően később váltak szülővé, mint a nők, de becslések az elmúlt 40 ezer évre korlátozódtak. Nem könnyű feladat kideríteni, hogy a távoli múltban az emberek milyen életkorban vállaltak gyermeket, de a generációk között spontán módon bekövetkező mutációk módot kínálnak a tudósoknak arra, hogy visszakövethessék ezeket az adatokat.
Ezek a mutációk nem lelhetők fel a szülőkben és a gyerekekben is: általában akkor keletkeznek, amikor a DNS a fogantatás előtt károsodik. A legújabb kutatások szerint az idősebb szülők több mutációt adhatnak át gyermekeiknek, mint a fiatalabbak.
Így ketyeg az a bizonyos biológiai óra
Persze a kutatás kapcsán felmerül a kérdés: miért univerzális, korokon átívelő mintha, hogy a férfiak később vállalnak gyereket? Ennek a hátterében a szakértők szerint a biológiai óra állhat.
„A jelenség azzal magyarázható, hogy a férfiak biológiailag később képesek gyermeket vállalni, mint a nők: ez megnöveli az apaság átlagos életkorát” – mondta Richard Wang vezető kutató a Nature folyóiratnak.
Ez azonban nem az egyetlen ok: a kutató szerint a biológiai óra mellett környezeti és kulturális tényezők befolyásolják a szülővé válás korát.
Például a patriarchális társadalmakban a férfiakra nehezedik az a nyomás, hogy még az apává válás előtt státuszt építsenek – mondta Mikkel Schierup, a dániai Aarhusi Egyetem népességgenetikusa a Nature-nek.
Ahhoz sem biológiai tényezők vezettek például, hogy manapság világszerte megváltozott a nők életkora a gyermekvállalás terén. A World Population Review szerint a nők átlagosan 28 éves koruk körül vállalják első gyermeküket, ami öt évvel idősebb kor, mint a kutatás során megállapított történelmi átlag. A nyugati országokban emellett már az sem ritka, ha valaki 40 éves kora körül szül.
Az Indiana Egyetem csapata is kiemelte ezt a tendenciát, Wang és kollégái szerint „a női generációs idők jelentősen megnövekedtek a közelmúltban”. Ahogy az anyák átlagéletkora változik, úgy az apáké is fokozatosan emelkedik.
Azt azonban, hogy a nemek közötti korkülönbség állandó marad-e a jövőben is, csak az idő döntheti el.
(via)