Leesett az álla sok netezőnek, amikor meglátták, hogyan szokás a kisbabákat altatni Norvégiában: a babakocsiban fekvő piciket simán kitolják a szabadba az év bármely napján, télen is, nem számít, mennyire van hideg. Erről egy Norvégiában élő ausztrál férfi posztolt egy videót a TikTokra, amit mostanáig több mint 14 milliószor játszottak le.
A felvételen Olly Bowman az utcán sétál, és azt magyarázza, hogy arrafelé teljesen természetes az utcára kitolni a csecsemőket februárban, majd megmutatja az egymás mellett, szülői felügyelet nélkül sorakozó babakocsikat.
Arról is beszél, hogy a helyiek szerint a módszer segíti a kicsik légzését, valamint önállóbbak lesznek, és állítólag ennek köszönhető, hogy Norvégiában sokkal hamarabb kirepülnek otthonról a fiatalok, mint más országokban.
Félelem nélkül megtehetik
A főként amerikai kommentelők többségét nem is hidegben alvás döbbentette meg igazán, hanem az, hogy a norvégok felügyelet nélkül kint merik hagyni a gyereküket az utcán vagy a ház előtt. „Nincsenek arrafelé rosszfiúk?” – kérdezte egyikük, egy másik pedig azt bizonygatta, hogy minden szép és jó, egészen addig, amíg nincs baj, és akármennyire is biztonságban érzik magukat, az ördög sosem alszik. Sokan viszont áhítattal beszéltek a norvég gyakorlatról: „Irigylem, hogy ezt félelem nélkül megtehetik – olvasható egy hozzászólásban. – Soha nem éreztem ilyen biztonságot a »szabadság földjén« Amerikában.”
A skandinávok hóban-fagyban is kint altatják a babákat (Fotó: Getty Images)
Bár Norvégiát a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon, a nagy érdeklődésre való tekintettel később Bowman készített egy másik videót, amelyben norvég szülőket kérdezett meg arról, kint hagyják-e a csecsemőjüket a szabadban felügyelet nélkül. Az egyik apa azt mondta, hogy ez attól függ, hol lakik az ember, ő nem gondolná, hogy Oslóban bárki ezt csinálná. Egy anya arról beszélt, hogy ő ismer olyanokat, akik a városközpontban is simán magukra hagyják a gyerekeket, de ők még soha nem tettek így. „Sok babakocsit elloptak már, és ha baba van benne, nem viszik el, de mégsem akarunk kockáztatni” – mondta az édesanya.
Érdekes mellékszál, hogy a kulturális szokások milyen erősen megmaradhatnak az emberekben, még akkor is, ha egy teljesen másik közegbe kerülnek. 1997-ben Anette Sørensen dán színésznőt letartóztatták New Yorkban, mert a babakocsiban alvó gyerekét egy étterem előtt hagyta, amíg ő beült ebédelni. Sørensen azzal indokolta a tettét, hogy tisztában volt azzal, hogy ez nem szokás New Yorkban, de Koppenhágában élt, ott hozta világra a kislányát, és Dániában mindenki ezt csinálja.
Beöltözve meg se kottyan a mínusz 10
De térjünk vissza a fagyos hideg levegőn altatott gyerekekhez, ami bevett gyakorlat a skandináv országokban, és a szokás csaknem 100 évre nyúlik vissza. A 20. század elején Izlandon végigsöpört egy tuberkulózisjárvány, amit súlyosbítottak a rosszul szellőző lakások. Aztán 1926-ban David Thorsteinsson izlandi orvos kiadott egy könyvet, amelyben azt javasolta a szülőknek, hogy altassák a szabadban, babakocsiban a csecsemőket, még hideg időben is, mert így a picik friss levegőn vannak és erősödik az immunrendszerük. Ez a hagyomány nemzedékről nemzedékre öröklődött, és a skandináv országokban gyakran látni babakocsikat alvó csecsemőkkel a házak, lakások és akár üzletek előtt.
Fontos tisztázni, hogy a gyerekek nem fáznak odakint, mert mindig alaposan beöltöztetik őket: több réteg ruha – köztük gyapjúholmik – és vastag téli sapka van rajtuk, kinti alváshoz való babahálózsákba bújnak, és ha kell, még egy takaróval is bebugyolálják a babákat. Ez a réteges öltözet még akkor is melegen tartja a kicsiket, ha csontrepesztő hideg van odakint.
Arra vonatkozóan nincs egyetértés, hogy mikor van túl hideg a gyerekek kinti altatásához, de valahol mínusz 10 és mínusz 20 fok között van ez a határ, bár lehetnek olyan szülők, akik ennél tovább mennek.
Az is lényeges, hogy a babákat csak napközben, a rövid nappali szundikálás idejére teszik ki a szabadba, ami általában két óra. Éjszaka nem szokás és nem is ajánlott kint altatni a babákat.
Nem árt, de lehet, hogy nem is használ
A kinti babakocsis altatást a bölcsődékben is alkalmazzák. Nemcsak Norvégiában, más skandináv országokban is megszokott a hóban sorakozó babakocsik látványa az ovikban, bölcsikben. Az is jellemző, hogy a gyerekek télen is sok időt töltenek odakint, és a friss levegőn csinálják ugyanazokat a dolgokat, amiket más gyerekek bent szoktak. Van egy svéd mondás, amely jól összefoglalja ezt a hozzáállást: „Nincs rossz idő, csak rossz ruházat”.
De van-e valamilyen egészségügyi előnye ennek az egésznek? A kutatások arra jutottak, hogy a kint alvó gyerekek hosszabb ideig szundikáltak, mint a bent alvó társaik, vélhetően a friss levegő miatt, és a módszer hozzájárul a jobb alvási rutin kialakulásához. Sok szülő úgy érzi, hogy a napközben kint altatott babák éjszaka is jobban alszanak odabent, de ezt tudományosan nem erősítették meg.
Az sem bizonyított, hogy a szabadban alvó gyerekek valóban ritkábban lennének betegek. Egyes tanulmányok arra jutottak, hogy azok az óvodások, akik rendszerint több órát töltöttek a szabadban – nem csak az alvás miatt –, kevesebb napot hiányoztak, mint azok, akik a legtöbb időt bent töltötték. Más tanulmányok viszont nem mutattak ki efféle különbséget.
(Daily Mail, BBC, The Norway Guide)