Betöltetlen háziorvosi helyek, növekvő számú SNI-s gyerekek, korlátozott óvodai férőhelyek, krónikus betegséggel küzdő iskolások és drasztikus gyermekporográfiai adatok jellemezték a tavalyi évet – írják a Hintalovon Alapítvány sajtóközleményében. A Gyermekjogi jelentés arra kereste a választ, hogy „Milyen volt gyereknek lenni 2023-ban?”, és a válasz sajnos elég lelombozó. Röviden: nagyon nehéz volt tavaly gyereknek lenni és gyereket nevelni.
„Az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. Miközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képesség fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a jelentés szerkesztője.
Óvoda és iskola veszélyben
A jelentésből kiderül, hogy a gyerekek harmada nem fér hozzá a lakóhelyén óvodai neveléshez, ráadásul kiemelkedően magas az óvodákban a szakemberhiány, amin nem segít az sem, hogy nemcsak pénzben, hanem szakmailag sem kapnak elég elismerést az óvodapedagógusok. Emellett tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akiknek a szülők sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert.
Az iskolában is romlott a helyzet: megnőtt az évismétlők aránya, különösen az első évfolyamosok körében, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy 2020-tól kötelező a hatéves gyerekek beiskolázása, és már sem a szülők, sem pedig az óvodapedagógusok nem dönthetnek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e már. A KSH adatai szerint a 2023/2024-es tanévben nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 712 ezren vesznek részt, ami 3 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. Közben a korai iskolaelhagyók száma folyamatosan nő, ezzel Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll az Európai Unió országai között. A kompetenciamérésen a nyolcadikosok 40 százaléka, a tizedikesek pedig kicsit több mint 30 százaléka az alapszintet sem érte el a szövegértési feladatokban. Ezek alapján a magyar oktatás egy süllyedő hajónak tűnik.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Túlsúly, alkohol, szex
A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, és túl keveset alszanak: hétköznap átlagosan 7,5 órát, ami kevesebb, mint 2018-ban. A gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott – ebben nincs jelentős különbség a nemek között. A jelentés szerint nem is elégedettek a gyerekek a testsúlyukkal, minden ötödik fiatal próbálkozik a súlycsökkentéssel. A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt.
Az egészségkárosító magatartások terén is romlott a helyzet: a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest.
Az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél előfordult már szerhasználat (nyugtató vagy altató) – de legalább a marihuána vagy más drogok kipróbálásának aránya nem nőtt a korábbi adatokhoz képest.
A fiatalok szexualitással kapcsolatos adatai alapján a 9–11. évfolyamon tanulók közel 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata, ami nem mutat jelentős változást 2018-hoz képest. A tanulók leggyakrabban 15 vagy 16 évesek voltak az első szexuális élmény idején, körülbelül negyedüknek pedig 14 évesen vagy annál fiatalabban volt az első szexuális kapcsolata. A jelentés kiemeli, hogy a már szexelő tanulók ötöde nem védekezett a legutóbbi szexuális együttlét során, óvszerrel kicsit több mint a fiatalok fele, tablettával és mindkét módszerrel 10-10 százalékuk védekezett.
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Forrás: Hintalovon Alapítvány
Az egészségügy romokban
Nemcsak az oktatásban, hanem az egészségügyben is megfigyelhető a süllyedés a Gyermekjogi jelentés adatai alapján. Soha korábban nem volt ennyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban – írja a jelentés. Már évek óta nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a lakóhelyükön nem jutnak hozzá háziorvosi ellátáshoz, ez a szám 2023-ban 103.731 gyerek. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön a gyerekek kevesebb, mint öt százaléka nem fér hozzá a lakóhelyén háziorvosi ellátáshoz, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben ugyanez a szám 20 százalék.
Az akadozó egészségügyi ellátás azért is aggasztó, mert az adatok szerint minden ötödik iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent.
A gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák is egyre többször derülnek ki, miközben 2023-ban is a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak hétben, és a fővárosban volt elérhető.
A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen problémás a jelentést szerkesztő szakemberek szerint, hogy a gyermek- és ifjúságaddiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma.
Bántalmazás és gyermekpornográfia
A KSH adatai alapján 2022-ben 106.130 gyerekkel kapcsolatban érkezett jelzés a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz és központokhoz, 2753-mal több, mint az előző évben. A gyerekek veszélyeztetettségének főbb okai:
- a szülők nevelésből eredő problémái,
- a szülői konfliktusok,
- az anyagi problémák
- és a gyerek iskolai mulasztása.
A gyerekek jóllétét azonban nemcsak az egészségügyi adatok határozzák meg, hanem legalább ennyit számít az is, hogy mennyi bántalmazás és erőszak éri a gyerekeket. Illetve, hogy mi felnőttek, szülők, gondviselők mennyire tudunk róluk jól gondoskodni. Sajnos a 2023. évi adatok ebben a tekintetben sem túl rózsásak, a korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatainak száma a 0-13 éves korcsoportban. Nőtt a 18 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma, és több bűncselekménynek váltak áldozatává is. A gyermekvédelmi rendszer radarjára több, mint 110 ezer veszélyeztetett gyerek került 2023-ban, a bántalmazott gyerekek 89 százalékat, és a szexuálisan bántalmazott gyerekek 79,6 százalékát a saját családjában érte erőszak. Gyerekekkel szembeni lelki bántalmazást 6901 gyerek esetében állapítottak meg a gyermekvédelmi alapellátásban dolgozók.
Javasoljuk, hogy ide kattintva olvassa el mindenki a teljes Gyermekjogi jelentést, hogy világosság gyúljon a fejekben, hogy milyen sok probléma van Magyarországon a gyerekek helyzetével.
Forrás: Hintalovon Alapítvány
