Bár korábban már írtunk az Ashley Madison féle botrányról az nlc oldalán, nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy miért is érezte azt oly sok házasságban élő ember, hogy szeretnének szeretőt tartani. Számomra ugyanis a képlet rendkívül egyszerű ebben a kérdésben: ha valakivel valami nem működik, vagy megbeszélem vele a problémákat, vagy pedig már a keserű döntéssel állok elé, hogy vége a kapcsolatnak.
Ha valaki nem ismerné Ashley Madison történetét, akkor tudnia kell, hogy az oldal arra épül, hogy szeretőt találjon házasságban élő emberek számára. Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint bármilyen más társkereső oldalt, egyetlen kikötéssel: a regisztrálóknak ugyanis mindenképpen házasoknak kell lenniük. Érdekesség, hogy bár az oldalt 2015-ben hekkertámadás érte, és kiderültek a felhasználók adatai, mégis talpra tudott állni és a mai napig működik. Döbbenetes tehát, hogy mekkora igény van az emberek részéről a házasságtörésre, még annak fényében is, hogy egyszer már 37 millió ember izgulhatott amiatt, hogy lebuknak férjeik, feleségeik, családjuk és az egész világ előtt.
Az esetet a Netflix is feldolgozta, ami nem is csoda, ugyanis a házasságtörők között nem csupán ˝átlagemberek˝ voltak. Az oldal regisztrálói között megtalálhattunk például egy floridai államügyészt és egy keresztény értékeket hirdető valóságshow-sztárt is. Még elborzasztóbb, hogy többen öngyilkosságot is elkövettek, amikor rájöttek, hogy az egész világ előtt kitudódott a titkuk.
Bár valahol szívfacsaró volt hallani, hogy emberi életeket is követelt a lebukástól és a megaláztatástól való félelem, mégis amiatt is szomorúan néztem a dokumentumfilmet, mert számomra is felrémlettek azok az emlékeim, amikor megtudtam, hogy megcsaltak. De miért is nem tudnak sokan a másik elé állni, hogy elmondják a párjuknak a tutit, hogy nem működik már a kapcsolat, nem boldogok benne? Miért akarnak kettős életet élni? Erre keresem cikkemben a választ Varga Gréta szexuálpszichológiai szakpszichológussal.
Közös szabályok
Mielőtt bármibe is komolyabban belementünk volna, érdekelt a szakértő véleménye arról, hogy mit is nevezhetünk pontosan megcsalásnak. Hiszen van, aki szerint már az is megcsalás, ha a párja folyton másnak írogat és érzelmileg kötődik hozzá. Míg mások egy csóknál húzzák meg ezt a határt, és megint mások a szexuális kapcsolat létesítésénél.
„A megcsalásnak nincs egyetlen általánosan érvényes definíciója. Ezt párkapcsolatonként a két félnek kell meghatároznia, majd felelősséget vállalni érte. Hajlamosak vagyunk viszont arra, hogy a megcsalásról alkotott saját definíciónkat általánosan érvényesnek és igaznak gondoljuk. Ez pedig a párkapcsolatokban sok fájdalmat tud később okozni, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy amit én megcsalásnak gondolok, a partnerem is annak tartja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden párkapcsolatban legyen erről egy tisztázó beszélgetés, ideális esetben a párrá alakulás időszakában, és együtt definiáljuk, mit jelen a mi (!) párkapcsolatunkban a hűség.”
– fejtette ki a szakértő.
Gréta szavait egy nyitott kapcsolatban élő pár története is megerősíti, akik a dokumentumsorozatban mesélték el saját történetüket és párkapcsolati szabályaikat. Mint mondták, számukra is létezik a megcsalás fogalma, azonban teljesen más keretek között, mint az sokaknál megszokott.
„A sorozatban a nyitott kapcsolatban élő pártól hangzik el, hogy az ő párkapcsolatukban is van határa a szexuális hűségnek. Esetükben az óvszerhasználat, az érzelemmentesség, valamint a nyíltság és őszinteség egymás felé, hogy kivel töltik az éjszakát. Tehát az eltitkolt külső kapcsolatok esetükben megtörik a párkapcsolati hűséget. Ezek közös szabályok, amelyekről nyíltan beszéltek és egyeztettek egymással. Nem feltételezések. Feltételezésekre nem építhetünk biztonságot, ezért fontos, hogy bármit is gondoljunk arról, mit jelent hűségesnek lenni a párkapcsolatban, beszéljünk arról nyíltan a partnerünkkel.”
Tényleg a férfiak vannak többségben?
Ha az Ashley Madison weboldal adataiból indulunk ki, akkor elmondható, hogy az oldalon minden 7 férfi felhasználóra 1 női regisztráló jutott, ami gyorsan abba a következtetésbe hajthat mindenkit, hogy a férfiak hajlamosabbak a megcsalásra. Természetesen nem csak ez a sokkoló adat, de a tapasztalataink is megerősíthették már bennünk ezt a gondolatot. Jómagam ugyanis több női ismerősömtől vagy barátnőmtől hallottam, hogy megcsalták már élete során, mint férfitól. Bár, ebbe az is benne lehet, hogy a férfiak kevésbé beszélnek ilyesmikről, mint a nők.
Varga Gréta szerint sem ennyire fekete-fehér ez a helyzet, véleménye szerint ugyanis inkább egyénekben és szituációkban kell gondolkodnunk, semmint általánosítanunk.
„Nem igazán tapasztalok különbséget a nemek között a hűtlenség gyakoriságában. Nemek helyett jobban szeretek inkább egyénekben gondolkodni nemtől függetlenül. Nincs olyan viselkedés vagy jelenség a párkapcsolatban, amely kizárólag az egyik nem képviselőinél jelenne meg, a hűtlenség tekintetében pedig még csak azt sem állíthatjuk, hogy inkább egyik vagy inkább másik nemnél fordul elő.”
Egyéni és párkapcsolati okok is vezethetnek ahhoz, hogy valaki nyitottá váljon szeretői kapcsolat kialakítására, és ezen belül is különbséget tehetünk aközött, hogy egyéjszakás kalandról vagy viszonyról van szó.
– magyarázta a szakértő.
Az okok
Mindezeket olvasva sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon pontosan mik is lehetnek ezek az egyéni és párkapcsolati okok.
Varga Gréta szerint egyéni tényezők mögött állhat többek között az újdonságkeresés igénye, a szexuális igényszint, bizonytalan önértékelés, de akár személyiségzavar is. Elárulta, hogy egyéni tényező esetén általában a korábbi kapcsolatokban is hűtlen volt az illető, tehát mintázatszerűen megjelenik az életében, hogy a párkapcsolataiban félrelép. Az viszont nem általánosítható, hogy aki egyszer hűtlen volt egy párkapcsolatában a következőben is törvényszerűen az lesz.
Ha a párkapcsolati tényezőket nézzük, akkor ezekben az esetekben többek között döntő lehet a párkapcsolati elégedettség csökkenése, a szexuális igényszint közti tartós különbség, a szexuális kielégítetlenség, az érzelmi kapcsolódás hiánya, a pozitív visszajelzések, megerősítések hiánya, az egymás iránti kíváncsiság és egymás értékelésének a csökkenése.
Miért tartanak igényt oly sokan egy szeretőre?
Számos oka lehet tehát annak, ha valaki úgy dönt, hogy hűtlenségre adja a fejét. És szintúgy számos oka lehet annak is, hogy valaki miért nem vallja be partnerének a megcsalás tényét és él egyfajta ˝kettős életet˝ hosszú időn át.
A szerető majd kipótolja a hiányzó űrt
Az egyik leggyakoribb ok, amiért a hűtlen fél nem mer színt vallani, mert nem szeretné elveszíteni a családját, amiről egy válás esetén részben lemondani kényszerül. Ha azonban a családi rendszerben valahol konfliktus lép fel, sokan ahelyett, hogy azon belül próbálnák megoldani a problémákat, inkább ˝külső segítséget˝ kérnek egy szerető személyében, aki bár látszólag egyensúlyt hozhat az csalfa fél életébe, az alapvető problémát nem oldja meg.
„Létezik szülői alrendszer, párkapcsolati alrendszer és gyermeki alrendszer. A párkapcsolatban élő felek egyszerre vannak jelen a szülői és a párkapcsolati alrendszerben, viszont előfordulhat, hogy egyik alrendszerben jól funkcionálnak a felek, míg a másikban feszültségek vannak.”
A gyerek születését követően az egyik legnagyobb kihívás a párkapcsolati alrendszer életben tartása, erősítése. Az, hogy a szülői alrendszerben való működés ne uralja le a párkapcsolati alrendszert. Tehát attól még, hogy szülővé váltak a felek, ne szűnjenek meg partnerek lenni egymás számára, mert bizony könnyen előfordulhat, hogy egészen jó szülőpárost alkotnak, de párkapcsolati értelemben fokozatosan eltávolodnak egymástól. Kikopik a szex, a randik, a bókok, a tartalmas beszélgetések, és marad helyettük a gyerekneveléssel járó feladatok szervezése.
„Amikor megjelennek a párkapcsolati hiányok egyik vagy másik félben, akkor válaszút elé kerül a kapcsolat: „visszatalálunk egymáshoz, vagy mi már csak szülőtársak vagyunk egymás számára?”. Ezen a ponton, ha akadályokba ütközik az egymáshoz való visszatalálás, akkor nem olyan egyszerű szakítani. Hiszen ez azzal is jár, hogy a családi életből is veszítenek a felek. Például, nem lehetnek ott minden eseményen, amin a többiek. Ilyenkor könnyen jöhet egy szerető, aki látszólagos egyensúlyt hoz a párkapcsolatba azzal, hogy a párkapcsolati alrendszerben keletkezett hiányokat „befoltozza”. A partnerek tovább funkcionálnak szülőpárosként, együtt élik meg a szülői élményeket, miközben a párkapcsolati és szexuális hiányokat egy külső személy tölti be. Az egyensúly látszólagos, hiszen nem a családi rendszeren belül oldódott meg a konfliktus, és egy külső fél titokban történő bevonásával érzelmileg nem kerülünk egymáshoz közelebb a partnerünkkel.”
Kapcsolati feszültség levezetése a szeretőnél
Szintén egy harmadik félnél kereshetik a megoldást azok is, akik a saját párkapcsolatukban felgyülemlett feszültséget szeretnék feloldani azzal, hogy valaki más vállán nyugtatják meg magukat.
Bár minden kapcsolatban vannak jobb és rosszabb időszakok, a szakértő szerint, ha ezeket a konfliktusokat nem tudják megoldani a felek, akkor előfordulhat, hogy az egyén esélyt ad egy harmadik félnek.
„A hosszútávú párkapcsolatokban természetszerűleg, hullámzóan jelen van valamilyen feszültség, amely megoldásra vár. Ezek a feszültségek abból fakadnak, hogy tartós együttélés mellett lehetetlen, hogy mindenben egyetértsünk és mindenről ugyanúgy gondolkodjunk. Ideális esetben ezeket a konfliktusokat megbeszéljük, rendezzük a nézeteltéréseket, és a valódi konfliktuskezelésen keresztül közelebb kerülünk egymáshoz.
Előfordulhat azonban, hogy azt a hiedelmet hozzuk magunkkal a párkapcsolatunkba, hogy a konfliktusok veszélyesek, a düh és szeretet nem fér meg egymás mellett. Vagyis nem engedjük meg magunknak, hogy dühösek legyünk arra, akit szeretünk. Ez pedig konfliktuskerüléshez vezet. Látszólag béke van a párkapcsolatunkban, azonban ennek az az ára, hogy egyikünk nem vállalja fel a véleményét, az ellenérzéseit, a gondolatait a béke megőrzése érdekében. Gyűlik a szőnyeg alá söpört feszültség, és belül halmozódnak fel azok a kibeszéletlen konfliktusok, amiket elhallgattunk, de nem oldottunk meg.”
Az is előfordulhat, hogy egyikünk szeretné megbeszélni ezeket a konfliktusokat, másikunk viszont elzárkózik tőle. Ez utat nyithat egy szerető számára (aki ebben az esetben akár érzelmi szerető is lehet), akinek kibeszélhető a felgyűlt feszültség. Az egyensúly itt is csak látszólagos, hiszen nem a párkapcsolaton belül oldódott meg a konfliktus, ami a fejlődés felé mutathatna.
Új év, új én, új szerelem?
„Változnak az idők, vele változok én is” – hallhatjuk az ikonikus Dred és Doris dalban, teljesen jogosan. Az idő múlásával ugyanis mi magunk is változunk, személyiségünk és gondolkodásmódunk átalakul és időről-időre más és más dolgokat helyezünk előtérbe.
Természetesen mindezen változások egy kapcsolat alakulására is hatással lehetnek. Bár jómagam még nem tudhatok magam mögött egy hosszú ideje tartó házasságot, így arról még nem tudok nyilatkozni, abban biztos vagyok, hogy teljesen más ember lettem az első komoly párkapcsolatom óta. Így hát, azt is meg merem kockáztatni, hogy ha abban a kapcsolatban maradtam volna, akkor nem ˝az a bizonyos harmadik fél˝, hanem az idők során kialakuló személyiségbéli különbségek vetettek volna véget a párkapcsolatnak.
„Az egyes párkapcsolati szakaszokban mi magunk is változunk. Nem vagyunk ugyanolyak, mint a párkapcsolat elején, és amikor éppen a karrierépítés felé fordulunk, akkor van, hogy kevesebbet tudunk adni magunkból a partnerünknek. Ennek az időszaknak megvannak a maga kihívásai akkor is, hogyha mindketten ugyanakkor érkezünk el ebbe a szakaszba, viszont még nagyobb kihívásokkal jár, ha egyikünk még a szimbiózisban szeretne fürdeni, a „mi” tudatban, a másikunk pedig már a karrierjén ügyködik. Ez sok hiányt, fájdalmat és feszültséget tud okozni mindkét félnek, de talán még többet annak, aki a szimbiózisra vágyik. Ő lehet, hogy a figyelem és az együtt töltött idő hiánya miatt nyitottabb lehet ebben az időszakban egy új szerelemre. Természetesen párkapcsolatonként és egyénenként sokféle kifutása lehet ennek is, de az biztos, hogy a partnerünk nem lesz mindig ugyanolyan, mint amilyennek az első hónapokban megismertük. A krízisek, veszteségek, egzisztenciális szorongások később még tovább alakíthatnak minket, és újabb kihívások elé állíthatják a párkapcsolatunkat.”
Már nem tartalak elég vonzónak
Szintén kikacsintásra adhat okot egy kapcsolatban az is, ha az egyik fél elhanyagolja magát a kapcsolatban és a partnere már nem látja már olyan vonzónak, mint a kapcsolat elején.
„Ez valóban előfordul. Én azt látom, hogy sok esetben nem az fáj, hogy valakinek gyarapodik a súlya az évek alatt a szülés vagy a lelassult anyagcsere következtében. Sokkal inkább az, hogyha az öngondoskodás otthoni környezetben az alap higiéniai szint alá csökken azzal a gondolattal, hogy „itthon vagyunk, úgyis mindegy”. Ennek van egy olyan üzenete a partner számára, hogy ő nem elég fontos ahhoz, hogy ezeket érte megtegye.”
Téged szeretlek, hozzád ragaszkodom
A megcsalt felek sokszor felteszik azt a kérdést, hogy: “hogyan tudta mindezt megtenni velem? Biztosan nem is szeretett!” A szakértő azonban felnyitotta a szemem, hogy lehetséges két emberhez is ragaszkodni egyszerre, ezért is lehet olyan nehéz lezárni egy döcögősen működő párkapcsolatot.
Fontos azt is látni, mielőtt csípőből elítélnénk azokat az embereket, akik megrekednek párkapcsolat és szerető között, hogy ki tud alakulni egyszerre, egymással párhuzamosan több ember felé érzelmi kötődés, ami szintén akadálya lehet a párkapcsolat lezárásának, és a tiszta újrakezdésnek. Az együtt töltött évek, a fentek és lentek, amin együtt mentünk keresztül, a közösen felépített élet, a családi otthon, a napi biztonságot adó rutinok a hiányok és a konfliktusok ellenére a partnerhez és a párkapcsolathoz való ragaszkodást erősíthetik.
„A hiányok és a konfliktusok pedig a szeretővel fenntartott kapcsolat lezárását nehezíthetik. Sokan beszámolnak arról, akik ilyen helyzetbe kerültek, hogy amíg titokban van tartva egy viszony, addig az élmény képes adni egy „kerek” érzést, amiben két személyen keresztül minden szükséglet ki van elégítve. A szerető önmagában nem tudja megadni azt, amit a partner, a partner pedig azt, amit a szerető tud nyújtani.”
Ördögi kör?
Miután Grétával átbeszéltem a leggyakoribb lehetséges okokat a hűtlenségre, bevallom, eléggé megrettentem. Az élet ugyanis számos buktatót állíthat egy-egy pár elé, és bár tudom, hogy mindennek alapja a bizalom, az is világossá vált, hogy egy kapcsolatért nap, mint nap küzdeni kell, máskülönben van esély rá, hogy megtörténjen a baj.
A szakértő szerint azonban fontos, hogy kellően ismerjük önmagunkat, ezáltal pedig időben meg tudjuk még fékezni a dolgokat, esélyt adva kapcsolatunknak.
„Ha felismerjük, hogy milyen körülmények között válhatnánk mi magunk hűtlenekké, felkészülhetünk azok megelőzésére a párkapcsolatunkban. Ezeknek a válaszoknak a birtokában jóval korábban felismerhetjük az intő jeleket, és kérhetjük a partnerünk segítségét, támogatását, együttműködését, hogy végül ne törjön meg a hűség közöttünk, hanem együtt töltsük be azokat a réseket a párkapcsolatunkon, amelyek a megcsalás felé nyitnak utat.”