Váratlanul kiszállt az olimpiai versenyből egy portugál szörfös arra hivatkozva, hogy nem kapott elég támogatást, jelentette a Reuters hírügynökség. A portugál olimpiai bizottság viszont azzal vádolja a 33 éves Carolina Borgest, hogy eltitkolta előlük a terhességét. A nő azóta elismerte, hogy a harmadik hónapban van, de azt nyilatkozta, ha biztosították volna számára a megfelelő lelki és anyagi támogatást, akkor vállalta volna a kockázatot.
Öt arany a negyedik hónapban
Bármennyire is furcsa, nem ő az egyetlen nő, aki terhesen vállalta el az olimpiával járó megpróbáltatásokat, a malajziai Nur Suryani Mohamed Taibi a nyolcadik hónapban van. Igaz, ő sportlövőként versenyez, ami kevésbé tűnik kockázatosnak, mint a szörfölés.
„Sokan azt gondolják, hogy őrült vagyok és önző” – mesélte mégis a maláj lövőnő, aki egyébként abban a kategóriában is indulhatott volna, amiben ötven méterről kell célba találni hason fekve, de ezt természetesen nem vállalta. Ennél sokkal meredekebb az orosz Larisza Latinyina története, aki négy hónapos terhesen tornászként vett részt az 1958-as világbajnokságon, és összesen öt aranyérmet vitt haza. Neki ehhez el kellett titkolnia a terhességét.
| Larisza Latinyina az a sportoló, aki minden idők legtöbb olimpiai aranyát gyűjtötte be, összesen 18-at. Éppen a napokban tudta őt túlszárnyalni az amerikaiak sztárúszója, Michael Phelps, aki kedden szerezte meg a 19. aranyát.
A most 77 éves tornásznő élőben követte az úszó győzelmét, és arra kérte az olimpiai bizottságot, hadd adja ő át az úszónak az aranyat, de elutasították arra hivatkozva, hogy ezt nem engedik meg a szabályok. Nem viselte meg, hogy letaszították a trónról, szerinte épp ideje volt, hogy felbukkanjon egy férfi, aki képes ugyanarra, amit ő nőként véghezvitt. |
A rúdugrást el lehet felejteni
Ezek alapján el tudjuk képzelni, mekkora feszültség lehet egy stabil párkapcsolattal rendelkező női sportolónő edzője vállán az olimpia előtt fél évvel. Hiszen ha a tanítványa akkor esik teherbe, akkor valószínűleg az olimpiai szereplés is ugrott.
„Általában azt mondjuk, hogy a versenysportot abba kell hagyni, mivel nagy fizikai megterhelést kíván, de ez sportágtól is függ – mondta el a Nők Lapja Cafénak dr. Málik Zoltán nőgyógyász. – A súlyemelést, a rúdugrást és a küzdősportokat biztosan el lehet felejteni.” Hozzátette viszont, hogy a civil életben, amit egy kismama kedve szerint csinál és jólesik neki, az jó darabig nem árt.
| Dr. Mikulán Rita |
A magyar sportolónőket óvják
„Magyarországon kevés ezen a területen a tapasztalat, mert inkább óvják a magzatot. Nálam még terhesen nem jelent meg élsportoló – mesélte dr. Mikulán Rita sportorvos. – Minden esetet egyénileg és sportáganként kell elbírálni, de mindenképpen tilos az erőfeszítés, a préselés és a test-test elleni küzdelem, ami a csapatsportokra és a küzdősportokra jellemző. Egyébként az első három hónapig még folytathatják a versenyzést, ha nincsen más kizáró ok.”
Szerinte a sportlövőnő helyzete sem egyértelmű, hiába nem jelent nagy fizikai megterhelést ez a sportág, a stressz ott is hatalmas lehet. „Attól is függ, hogyan éli meg a terhességét. Ha neki erőt ad, az szerencsés, de más a helyzet, ha inkább szorong, feszült, ideges – magyarázta a sportorvosnő. – Szerintem ha valaki megtudja, hogy babát vár, akkor inkább erre érdemes hangsúlyt fektetni és ezt átélni, mert az anyaság és a gyerek is érdemel annyi időt.”
Rubint Réka megérti a sportlövőnőt
| Rubint Réka |
Megkérdeztük erről Rubint Rékát is, aki ugyan nem versenyszerűen sportol, de tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy még a kilencedik hónapban is tartott edzéseket.
„Biztos vagyok benne, hogy egyetlen nőnek sem fontosabb az olimpiai részvétel annál, hogy a kisbabáját biztonságban tudja” – mondta a fitneszmama, aki eddig csak hobbiszinten próbálta ki magát fitneszversenyen, ezért nem vágna bele ilyesmibe terhesen. Viszont maga is azt tapasztalta, hogy minden terhesség más: az első fiával még a hetedik hónapig is futott, de ezt Zalánnal egészen korán abba kellett hagynia, mert nem esett jól. Az egyetlen, amit mindhárom terhessége alatt végig tudott folytatni, az az aerobik volt.
Az élsportolók helyzetét mégsem lehet ezzel összehasonlítani. „Bár egy egészséges gyermek megszülése minden aranyat felülír, nehéz megítélni, az ember hogyan döntene” – mondta Rubint Réka. Sportoló anyaként megérti a sportlövőnőt, aki nyolc hónaposan is vállalta az olimpiát, viszont szerinte a szörfös kismama jobban tette, hogy visszalépett, mivel a szél és a hullámok miatt sok a kiszámíthatatlan tényező.