Ha felmenőink is küzdöttek visszérproblémákkal, akkor sajnos van rá sansz, hogy nekünk is szembe kell nézni ezekkel előbb vagy utóbb. Ezt mintegy megerősítette a Nők Lapja Cafén több mint egy éve folyamatosan futó – így nem reprezentatív – visszérteszt is, amelyet közel 16 ezer női olvasónk töltött ki.
Olvasóinktól többek közt azt kérdeztük, hogy a szüleiknél előfordultak-e az esztétikai és egészségügyi problémát is jelentő vénás panaszok. Kiderült, hogy a válaszadók 44 százalékának családjában nem fordult elő visszér, viszont a többség valamelyik vagy mindkét szülőjét érintette a betegség.
Ezen belül 46 százalék azoknak az aránya, akiknek csak egyik szülőjük küzdött az elsősorban alsó végtagokon jelentkező visszerekkel, míg közel 10 százalékuk esetében mindkét szülőnél jelentkeztek a problémák.
Bár nem könnyű elfogadni, hogy a visszeresség nagyobb eséllyel jelentkezhet előbb-utóbb, ha örököltük a hajlamot, ez egyrészt nem biztos, másrészt jobb, ha arra koncentrálunk, mit tehetünk annak érdekében, hogy minél jobban elodázzuk a pókhálós kitüremkedések jelentkezését, és kevésbé érezzük az ezt kísérő negatív tüneteket, mint amilyen a nehézláb-érzés vagy a lábdagadás. Erre jó példa Brigitta, aki Lábstory sorozatunkban osztotta meg történetét, és részletesen elmesélte, hogyan tesz meg mindent, ha már örökölte a hajlamot.
Tudj meg többet a www.lioton.hu-n »
| „A te LábStoryd” sorozatunkban olvasóink osztják meg másokkal személyes tapasztalataikat a visszérbetegségekről. Küldd be te is saját, de akár édesanyád, testvéred vagy más ismerősöd minél részletesebb sztoriját erre a címre e-mailben. A Nők Lapja Café szakértőjének segítségével kiválasztjuk a legjobb történeteket, amelyek – a beküldő nevének feltüntetése nélkül, vagyis anonim módon – megjelennek a témával foglalkozó rovatunkban. Az a cél, hogy minél több ember figyelmét felhívjuk a megelőzés fontosságára és arra, hogy mit tehetünk a kínzó tünetek ellen. |