Tracy Compton a húszas évei elején Nagy-Britannia szinkronkorcsolya-csapatában versenyzett úgy, hogy a bal szemére már akkor sem látott, ugyanis 13 évesen egy betegség következtében elveszítette a fél szeme világát.
Saját bevallása szerint gyerekkorától fogva úgy érezte magát a jégen, mint hal a vízben. Ötévesen tanult meg korcsolyázni, tinédzserként pedig napi hat órát gyakorolt. Az első három gyermeke születése idején ugyan szüneteltette a korcsolyázást, harmincas évei elején azonban újrakezdte a sportot.
Szíve mélyéből jégtáncos Képek: yourlocalguardian.co.uk |
A 45 éves asszony – akinek mostanra már három unokája van – három évvel ezelőtt a másik szemére is megvakult, mégis visszavágyott a jégpályára. Nemrégiben, egy barátja segítségével kezdett ismét korcsolyázni. „Olyan volt, mintha visszautaztam volna az időben. Mintha sosem hagytam volna el a jeget – lelkendezett egy brit magazin riportjában, ahol elárulta azt is, hogyan tájékozódik korcsolyázás közben. – Hallom a másik mozdulatait, hallom a korcsolyák siklását a jégen. Minden mozdulatnak más hangja van, ha előre vagy hátrafelé haladsz, más-más hangot kelt. Korábban sosem gondoltam rá. Jégtáncos vagyok, a szívem mélyéből.”
Tracy egyébként a korcsolya mellett másik sportot is űz: versenyszerűen tandemkerékpározik. Mint mondja, imádja a sebességet.