Bűncselekmény hiánya miatt nem nyomoz a rendőrség a Nebáncsvirág Egyesület feljelentése nyomán, amelyet a civil szervezet azért tett, mert törvénysértőnek tartja, hogy esetenként a szülők megkérdezése nélkül adják be gyerekeiknek a pneumococcus, vagyis egyebek mellett a gennyes agyhártyagyulladást okozó vírus elleni oltást.
A kéretlen oltás nem bűncselekmény
„Az egyik ismerősöm hívott fel, hogy a két hónapos kislányát vitte a védőnőhöz, aki két kötelező oltásról beszélt neki. Azonnal felhívott, hogy én erről tudok-e? Én csak egyről tudtam, de direkt utánanéztem, ez az oltás nem kötelező – kezdi történetét dr. Turcsányi Zsolt belgyógyász, az egyesület elnöke. Azt mondja, szülők tucatja kereste meg őket ehhez hasonló tapasztalatokkal. – Mind többen jelzik, szülők és gyermekorvosok is, hogy a kötelező védőoltásokkal együtt – külön kérés és értesítés nélkül – beadják a térítésmentes és választható, pneumococcus elleni oltást is, ami törvénysértő. Sérül az önrendelkezéshez, a testi integritáshoz és a tájékoztatáshoz való jog” – mondja az oltásszkeptikusok érdekvédője, aki szerint a nem kötelező, de ingyenes oltásokat a kötelezők beadásával egy időben úgy bökik bele a csecsemőkbe, hogy a szülőket előtte félrevezetik, vagy egyenesen azt közlik, a nem kötelező oltás kötelező. De a szóvivő szerint gyakori az is, hogy a szülő csak az oltás megtörténte után értesül arról, hogy ilyen oltással is beoltották a gyermekét.
Ki vállalja a felelősséget?
Turcsányi Zsolt azt mondja, mivel ez az oltás nem része az oltási rendnek, az állam nem is vállal felelősséget az esetleges mellékhatásokért. A vélt törvénysértés miatt az egyesület feljelentést tett a Zala megyei rendőr-főkapitányságon.
Csakhogy a főkapitányság napokon belül döntött: elutasítja a feljelentést, ugyanis szerintük „nem valósítanak meg bűncselekményt” az érintettek. A Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez továbbították a beadványt, ahol az egyesület észrevételét a járási intézetek közreműködésével vizsgálják.
Gennyes agyhártyagyulladás
A Streptococcus pneumoniae (közismerten pneumococcus) nevű baktérium középfülgyulladást, tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, esetleg halált is okozhat. A baktérium cseppfertőzéssel terjed, hordozása lehet tünetmentes és tünettel járó is. A leginkább veszélyeztetett csoportok az újszülöttek, 0–2 évesek és a 60 évnél idősebbek. Különösen a csecsemőket és kisgyermekeket fenyegeti a betegség, ugyanis az ő korukban még nem alakult ki teljesen az immunvédelem.
A WHO 2005-ös adatai szerint a világon 1,6 millió ember halt meg a baktérium által okozott fertőzésben, közülük mintegy egymillió gyermek. Magyarországon a pneumococcus elleni ingyenes védőoltás a fertőzés következményének súlyossága miatt került be a választható körbe. Az egyesület szerint viszont nem bizonyított, hogy az oltás beadása jobb egészségi állapotot eredményezne, ám igazoltnak látják potenciális oltáskárosodások lehetőségét – szerintük ezek akár rokkantsághoz vagy halálhoz is vezethetnek.
Turcsányi Zsolt szerint éppen elég azokat a kockázatokat felvállalni, amikre kötelezi a szülőket az állam, már ezekből is épp elég panasz és tiltakozás van a szülők körében. Főképp mert sokszor kellő felvilágosítás, tájékoztatás nélkül oltják be gyermekeiket.
Újra támad a szamárköhögés
Miközben az egyesület a gyermekeiket féltő szülőkkel közösen küzd a hivatalokkal és hatóságokkal, a napokban egy régen elfeledett súlyos fertőző betegség, a szamárköhögés előfordulását észlelték egy pilisszentlászlói iskolában. A Waldorf-völgy Iskola igazgatója a hírportálnak nem ismerte el a megbetegedéseket, ugyanakkor egy május 3-ai, a szülőknek kiküldött leveléből kiderül, hogy már akkor kimutatták az intézményben a szamárköhögés kórokozóját, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei felkeresték az iskolát.
| Régi-új betegség
A szamárköhögésnek három jellegzetes szakasza van. A betegség egy egy-két hétig tartó – főként éjszakai – légúti hurutos köhögéssel kezdődik, majd a tünetek egyre súlyosabbá válnak, és 4-6 héten át rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, hangos, húzó belégzés, és a rohamot befejező hányás jellemzi a betegséget. A légúti ingerek vagy izgalom kiváltotta köhögés azonban még hónapokig a szamárköhögésre emlékeztető lehet. Az esetek többségében cseppfertőzéssel terjed, de ritkán közvetlen érintkezés vagy tárgyak révén is. |
Mára hivatalosan is megerősítették: három dolgozónál mutattak ki szamárköhögést, a híresztelésekkel ellentétben viszont egyetlen diák sem betegedett meg. Az ÁNTSZ öt betegről tud, közülük két felnőtt esetében már a vizsgálatok is igazolták a szamárköhögés jelenlétét, két másik felnőtt és egy gyermek esetében még nem zárultak le a vizsgálatok.
Nagy pertussis-, vagyis szamárköhögés-járvány 1953-ban volt Magyarországon. Ekkor csaknem 57 ezren betegedtek meg, közülük 378-an belehaltak a fertőzésbe. Ezt követően 1954-ben vezették be a kötelező védőoltást a súlyos megbetegedés ellen. Az országos átoltottság jelenleg 99 százalék körüli. Ez a nagy szám egy-egy be nem oltott embert még képes megvédeni, de a komolyabb oltatlan gócok már nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ilyen gócok alakulhatnak ki például olyan helyeken, ahol nagyobb számban vannak a „védőoltás-ellenzők”. Ócsai Lajos járványügyi főorvos szerint például Pest megyében is többen vannak, akik még az iskolákban is terjesztik a kötelező védőoltás elleni nézeteiket. Pedig – úgy véli – aki megkapta az életkorának megfelelő szamárköhögés elleni védőoltást, annak nem kell aggódnia.
Aki oltott, valóban védve van?
„Nagy valószínűséggel nem kapja el a betegséget, vagy ha mégis, gyakorlatilag tünetmentesen átvészeli az, akit beoltottak. Azoknál viszont, akik nem voltak beoltva, »bármi megtörténhet« – fogalmazott Ócsai Lajos. Utoljára 2007-ben és 2008-ban is egy-egy általános és középiskolában tört ki pertussisjárvány, ez adta az utolsó lökést ahhoz, hogy az elsősorban a csecsemőket és kisgyermekeket veszélyeztető megbetegedés ellen a serdülőket is védjék, s 2009-től bevezették az emlékeztető oltást. Azóta iskolai közösséget érintő járványt nem jelentettek.