Az, hogy nappal milyen a közérzeted, nagyban függ attól, hogy hogyan aludtál előző este. Ha nyugtalanul telt az éjszakád, mert például nem hagyott pihenni a hőség, a bekapcsolva hagyott televízió, az esti buliban megivott alkohol vagy a késői fekvés, az másnap megbosszulja magát. Néhány kialvatlan éjszakát még átvészel a szervezeted, de ha rendszeressé válik a rossz alvás, az előbb-utóbb fizikai és lelki megbetegedéshez vezet. Még nálad is, aki erősnek és elpusztíthatatlannak érzed most magad…
Kevés alvás – sok probléma
A rossz alvásnak azonnali következményei is lehetnek már másnap: például egy koccanás képében a reggel forgalomban, ami csak azért következett be, mert a kialvatlanság miatt a megszokottnál jóval kevésbé tudtál koncentrálni. Ha nem pihened ki magad, az azonnal jelentkezik a reakcióidő növekedésében, tanulási, koncentrációs képességek látványos csökkenésében, a gondolkodás lassulásában és a szociális kapcsolatok kezelésének romlásában.
Amikor alszol, az agyad nem pihen, csak egy másik üzemmódra kapcsol, és ez az üzemmód nélkülözhetetlen része a működésének. Egyrészt ilyenkor dolgozza fel az aznap ért élményeket, információkat, rendezi és helyére teszi azt a sok dolgot, ami a nap folyamán történt veled. Nem csak üres beszéd, amikor azt mondják valamire: aludni kell még egyet rá: ugyanis tudományosan bizonyított tény, hogy a zavarosnak, áttekinthetetlennek látszó új információhalmaz másnapra egy jó alvás után rendeződik, világossá válik, így a jó döntés is könnyebben hozható meg. Az ember álmában nagyon sokat tanul: a napközben elvégzett “mechanikus tanulás” – például iskolai tananyag magolása – éjszaka áll össze és ágyazódik be az agyban, ilyenkor találja meg a kapcsolatokat a már korábban megtanult információkkal. Így nyer értelmet másnap reggelre a tananyag, ami előző nap még kínaiul hangzott.
A kialvatlanság betegséghez vezet
A szervezet egészségét is nagyban befolyásolja az alvás mennyisége és minősége. Például a szív- és keringési rendszert éjszaka, alvás közben “javítja” a szervezet, de ha kimarad az alvás, vagy annak megszokott ideje megváltozik, akkor ez a fázis elmarad. A következmények magas vérnyomás, szívritmuszavarok, vesebetegségek, cukorbaj és stroke is lehetnek. Ha ez még mindig nem ijesztett meg eléggé, akkor jobb, ha tudod, hogy a rossz minőségű alvás elhízáshoz is vezethet. Fejlődő szervezetnél a növekedést befolyásolhatja károsan a rossz alvás: bizonyos hormonok, amelyek az izmok fejlődéséért, a sejtek regenerálódásáért felelősek, a gyermekek szervezetében csak mély alvásban, nyugalmi állapotban képesek kifejteni hatásukat. A termékenység és nemzőképesség is erős kapcsolatban áll az alvás minőségével és idejével.
Büntetlenül még a kis alváshiányok sem maradnak. Ha csak egy-másfél órával alszol kevesebbet az optimálisnál, az már két-három nap után látható lesz rajtad: lassabban tudod megoldani a feladataidat, a reakcióidőd vészesen megnövekszik, sőt az agyad kénytelen lesz napközben is alvási módra kapcsolni egy-két másodpercre, ami például vezetés közben igencsak rontja az túlélési esélyeid. Az ilyen mikroalvásokat nem tudod kontrollálni, gyakran nincs is az ember tudatában annak, hogy az agya lekapcsolt egy kicsit, csupán azt veszi észre, hogy folyton lever dolgokat, kiesik minden a kezéből, gyakran megbotlik, és nem emlékszik arra, amit a beszélgetőtársa az imént mondott neki.
Mennyi ez elegendő?
Az alvásigény egyénenként változik. A “8 óra pihenés” elmélete széles körben elterjedt, de nem felel meg a valóságnak: vannak emberek, akinek 10-12 óra alvás az igényük, míg mások beérik 7 órával. Az alvásigény tehát egyénenként változó, és attól is függ, hogy éppen milyen terhelés alatt áll a szervezet és a psziché. Egy nehéz nap után megnő az alvásigény, lassabban regenerálódik a szervezet, több időt kér magának a test és a szellem, hogy kipihenje magát. Szintén elterjedt vélekedés, hogy az éjfél előtti alvás duplán számít. Ennek igazát még nem bizonyították be a tudósok, viszont azt igen, hogy emberenként eltérő a bioritmus: egyesek a természetüknél fogva későn fekvők, míg mások akkor tudnak csak pihenni, ha korán ágyba bújnak.
Pihentnek nem csak akkor érzi magát az ember, ha elég időt fordított alvásra, és eközben nem voltak zavaró tényezők. (A nyugalomhoz egyébként szükséges a csend, az elsötétítés és a kényelmes fekvőhely, ezek hiányában stresszes és felszínes az alvás.) A felébredés időpontja és folyamata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kialvatlannak vagy pihentnek érezzük-e magunkat. A legkönnyebb a REM (az alvás gyors szemmozgásokkal járó periódusát nevezik így) fázisból felébredni, mert ezek között 90-120 perces mélyebb alvási szakasz következik álmodással. Ebből ébredni kényelmetlen, fárasztó és frusztráló is, ami kihat egész napunkra. Egy kis kísérletezéssel kiszámolható, hogy kinek mikorra esik a REM szakasza, és beállíthatja ekkorra a vekkert.
Az sem mindegy, min alszunk
A Cardo által idén áprilisban 1000 fő megkérdezésével készített felmérés alapján a válaszadók kb. 87%-a nem igazán frissen vagy kifejezetten fáradtan ébred, és kb. negyedének ez az egész napjára is kihat. A megkérdezettek közel fele szerint a matrac számít leginkább a pihentető alvásban. A matrac az alvásrendszer egyik alkotóeleme – a párnán, és az ágyon kívűl –, arra szolgál, hogy kipihenhessük magunkat rajta, feltöltődjünk energiával ébredéskor, ezzel jól induljon a napunk. A matracnak általában a test, de különösképpen a gerinc számára egészséges és pontos alátámasztást kell biztosítania oly módon, hogy az alvó személy izomrendszere a testet erőkifejtés nélkül a legtermészetesebb és legkényelmesebb helyzetében stabilizálhassa. Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az alvás minőségének domináns tényezője a matrac. A Cardo termékválasztékában az egészséges gerinc-alátámasztást biztosító matrac kiemelt jelentőséget kap, hiszen a jó matrac és a megfelelő alvásrendszer megalapozása nélkül nincs jó alvás, illetve egészséges élet. Mindamellett, hogy egészséges matracok, számos Cardo termék gyógyászati segédeszköz minősítéssel is rendelkezik, így elszámolható az egészségpénztárakban, ezáltal szélesebb kör számára is elérhető.