Állandóan haza akart menni gyermekkori falujába. Gáborék ekkortájt hol az úton kóborolva találtak rá, hol kénytelenek voltak könnyek árán is visszatartani, hogy útnak ne induljon. Aztán a mama egy idő után már nem ismerte fel egyiküket sem. Szinte soha. Később teljesen magatehetetlenné vált. Akkoriban azt mondták: agyérelmeszesedése volt a néninek. Ma már valószínűleg úgy diagnosztizálnák: Alzheimer-kór.
Az amerikai betegek kétharmada nő
Az időskori elbutulásnak nevezett kórkép leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demenciás esetek körülbelül 70 százalékát okozza az Alzheimer Társaság szerint. A kor fontos kockázati tényező, és a nemi különbségek is szerepet játszanak a betegségben. Az amerikai betegek kétharmada nő. Az USA-ban gyakorlatilag percenként eggyel több az Alzheimer-kóros beteg. Az emberek negyede ráadásul tévesen azt hiszi, csak akkor fenyegeti őket az Alzheimer-kór, ha van érintett családtagjuk. Ez egy tévhit. “Bárki, akinek van agya, veszélyben van” – mondta Angela Geiger, az Alzheimer Szövetség stratégiai vezetője a CBS hírtelevíziónak.
Évekig-évtizedekig tartó gondozás
A betegség hatása a munkaerőpiacon is megjelenik. Nemcsak a betegek között több a nő, de a betegség lefolyása is más: a nők nagyobb valószínűséggel szorulnak éjjel-nappal ellátásra, beleértve azt is, hogy állapotuk miatt szobatisztaságukat is elveszítik. Az alzheimeres betegek általában 4-7, de akár 20 évig is élnek a speciális otthonokban.
| A 60 év feletti nőknél kétszer akkora valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint mellrák, mégis alig tudunk róla valamit. A szellemi leépüléssel járó gyógyíthatatlan betegség hatból egy idős nőt érint, a férfiaknak ehhez képest egy a tizenegyhez az esélyük az Alzheimer-kórra. |
Ez is a nőkre hárul
Az elöregedő, de nem igazán jómódú társadalmakban a gondozási feladatok szintén gyakran a nőkre hárulnak, mivel sokszor nem oldható meg a betegek intézményi elhelyezése. A férfiak 3, míg a nők 20 százaléka ilyen kötelezettségei miatt kénytelen feladni munkahelyét, vagy részmunkaidős állásra cserélni korábbi teljes állását. Az ilyen betegeket gondozók ráadásul igen nagy arányban maguk is kezelésre szorulnak, több mint kétharmaduk küzd lelki nyavalyákkal, a legtöbben depressziótól szenvednek. Nem meglepő, hogy a növekvő betegszám miatt a költségek is az egekben vannak. Csak az USA területén és csak alzheimeresek ellátása a becslések szerint 214 milliárd dollárt emészt fel évente. Nem csekély jelentőségű tehát a megelőzés, és persze az, hogy megtalálják a gyógyítás kulcsát.
Hamarosan gyógyítható lesz?
Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kórra. A megelőzés és a korai felismerés mellett a gyógyszeres kezelés területén is folyamatosak az erőfeszítések. Ma még sajnos nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia, bár léteznek életminőség-javító kezelések és komoly kutatások folynak az Alzheimer elleni harc jegyében. Az erőfeszítések nem hiábavalóak: a közelmúltban több áttörés is történt a kutatásokban. Weinstock Rosin, egy izraeli tudósnő fejlesztette ki az egyetlen FDA által is jóváhagyott bőrtapaszt, amely egy enzim segítségégével jobb kommunikációra serkenti az idegsejteket. A tapasz segítségével az Alzheimer-kór előrehaladását le lehet lassítani, sőt talán megállítani is sikerül a leromlást. A klinikai kísérletek már a második fázisban járnak, eddig ezt a készítményt tartják a betegség eddigi leghatékonyabb kezelésének. Fut emellett egy magyar kutatás is, ennek az eredményei is biztatóak.
|
A genetika és az öregedés hatásait nem tudjuk befolyásolni, de az Alzheimer Szövetség szerint így is van mit tenni. Az egészséges agy érdekében érdemes felvenni bizonyos életvezetési szokásokat, melyek késleltethetik vagy megakadályozhatják az Alzheimer-kór megjelenését. Csökkentheti a kockázatot, ha az emberek figyelnek az egészségükre, ez magában foglalja a vércukorszint figyelését, illetve a cukorbetegség, a vérnyomásproblémák és a koleszterinszint kezelését. Még néhány tipp:
|