Ebolával kapcsolatos rémhírterjesztés, illetve pánikkeltés miatt feljelentést tesz az ÁNTSZ, miután egy teljesen ismeretlen internetes portál azzal keltette a pánikot, hogy “lázzal, piros pöttyökkel a bőrén és más ebolás tünetekkel” szállítottak egy beteget a “pécsi kórházba”.
A hírről nagyon gyorsan kiderült, hogy teljesen megalapozatlan, de ha megnézzük a szájtot, ami lehozta, ez nem olyan meglepő. A Hírpercen nincsenek szerzők, nincs impresszum, nem tudni, kik írják, és ki vállal értük felelősséget, nem találni egy címet, telefonszámot, de még mailcímet sem, ahol el lehetne érni a szerkesztőséget, ráadásul még sosem hallottunk róluk. Ez nem éppen a megbízhatóság receptje, ennek ellenére a kamu hír terjedni kezdett, 80-an legalábbis biztosan megosztották a Facebookon, mielőtt törölték az oldalról.
“Nem én voltam”
Az álhírt is cáfoló Inforádió kiderítette, hogy a lapnak valóban nincsen szerkesztősége, egy miskolci cég vezetőjének 17 éves fia csinálja az egészet, aki azzal védekezett, nem ő volt cikk írója, az oldalt feltörték.
Az ÁNTSZ az eset miatt ismételten hangsúlyozta: jelenleg alacsony a kockázata annak, hogy az ebolaláz kórokozója Magyarországra kerüljön. Ha viszont magyarországi eset fordulna elő, arról haladéktalanul tájékoztatnák a közvéleményt.
Ha valaki be is hurcolja a kórokozót, akkor sem kellene a nyugat-afrikaihoz hasonló járványtól tartani. Az afrikaitól jelentősen eltérő higiénés és kulturális viszonyok, a jóval fejlettebb egészségügyi ellátórendszer, illetve az általános közegészségügyi helyzet, valamint a járványügyi felügyelet és felkészültség magas szintje gátat szabna a vírus szabad terjedésének.
Mi történne, ha tényleg gyanús esetet találnának?
Ha az országban valakinél tényleg ebolaláz gyanúját állapítanák meg, akkor az ÁNTSZ eljárásrendje szerint az erre alkalmas mentőautóval a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórházba szállítanák, ahol elkülönítve, az ilyen jellegű betegek ellátására kialakított kórteremben helyeznék el.
Mikor érdemes gyanakodni?
Önmagában az a tény, hogy valaki az érintett területről érkezik és láza van, még nem jelenti azt, hogy megfelel az ebolaláz úgynevezett esetdefiníciójának. Annak gyanúja epidemiológiai szempontból csak akkor merül fel, ha az illető találkozott, illetve érintkezett ebolalázban szenvedő beteggel. Csak és kizárólag a klinikai és epidemiológiai feltételek együttes teljesülése esetén beszélhetünk az ebolaláz gyanújáról.
Hol tudnák megnézni, hogy tényleg eboláról van-e szó?
A betegség gyanújának igazolása, illetve elvetése az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában (NBL) elvégzett diagnosztikai vizsgálat eredményének alapján történik. Az NBL a legmagasabb biztonsági követelményeket jelentő, úgynevezett BSL-4 (Bio Safety Level) szintet is kielégíti. Speciális védelmi rendszerekkel biztosítja a legveszélyesebb kórokozók diagnosztikáját, valamint azt, hogy az ezekkel való munkavégzés a dolgozókra és a környezetre se jelentsen kockázatot. Hasonló laboratórium Közép-Európában csak Magyarországon működik, és egész Európában is csak néhány ilyen létesítmény található.
Hogyan lehet elkapni?
A betegséget természeténél fogva a még tünetmentes beteg nem tudja továbbadni. A rendelkezésre álló adatok szerint a vírus nem képes levegőben terjedni és szúnyogok sem terjesztik. A fertőzés a beteg ember vagy állat vérével, illetve más testnedveivel történő közvetlen érintkezés útján terjed.