|
“A dadogás olyan, mint egy rém: valahogy mindig a sarkadban van, és a legváratlanabb pillanatban csap le rád.” “A dadogás olyan, mint egy összekuszálódott fonalgombolyag. Minél erőszakosabban próbálod kibogozni, annál jobban feszül és gubancolódik.” “A dadogás olyan, mint egy vicsorgó kődarab, amely egyszerre van a torkomon, a nyelvemen, a lelkemen, és nem enged szóhoz jutni.” |
Ezek az idézetek egykori és jelenlegi klienseimtől valók, akiket rendszeresen megkérek, próbálják meg dadogásukat, ezt a pokolian ravasz, a kommunikációt rendkívüli mértékben akadályozó jelenséget mások számára valami hasonlattal jellemezni.
Egy igen ritka, az átlagnépesség mintegy 1 százalékát érintő problémával van dolgunk, és éppen ez az oka annak, hogy az átlagember olyan keveset tud erről a jelenségről. Lehet, hogy akad olyan ember is, aki egész életében egyszer sem találkozik dadogóval. Ha először halljuk az akadozó beszédet, leginkább a tanácstalanságtól szenvedünk: nem tudjuk, mit kell csinálni. Ez kínos, és ez a kínlódás néha ideges nevetésben, esetlen félrenézésben, zavart arckifejezésben nyilvánul meg.
|
Mi az oka a dadogásnak? Belső (testi vagy organikus) és külső (a környezetből jövő, pszichés hátterű) okokat különböztetünk meg. A testi okok még nem okoznak dadogást, hanem megteremtik a feltételeket, a hajlamot a dadogásra. A belső okoknak is két fajtája van: örökletes hajlam, családi érintettség (görcsös megbetegedések: asztma, bronchitisz, migrén, epilepszia, dadogás, más beszédhiba halmozottan fordult elő), és szerzett hajlam (általában a terhesség és/vagy a szülés alatt, illetve kisgyermekkori megbetegedések miatt bekövetkező, rendszerint rövid ideig tartó oxigénhiányos állapot, amely az idegrendszerben lenyomatot hagy). |
A történelemben az első talán a bibliai Mózes volt, aki nehéz beszéde miatt nem akarta vállalni küldetését. Ő Áront hívta segítségül, kérve, beszéljen helyette. Az ókori Démoszthenész viszont bizonyította, hogy szívós munkával, erős motivációval, kitartással igenis legyőzhető ez a beszédhiba. Őze Lajos színész is sokat szenvedett gyermekkori dadogása miatt. Társai kiközösítették, kinevették, verték. Mégis az egyik legszebb beszédű színész vált belőle. Sorolhatnánk még a példákat: Newton, Churchill, Marilyn Monroe, Bruce Willis, Julia Roberts, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. A dadogók legnagyobb szerencsétlensége nem a beszédhibájuk, hanem az emberek tájékozatlansága, tanácstalansága.
A király beszéde című film szerencsére rengeteg információval szolgált a jelenség okairól, és a legkülönfélébb terápiás megközelítéseket is bemutatta. Autodidakta beszédtanára segítségével – rengeteg gyakorlás eredményeképp – VI. György angol király végül legyőzte félelmét, szinte megakadás nélkül jelentős beszédeket tartva egy történelmileg súlyos korszakban.
A közelmúltban ismét feltűnt nálunk egy sikeres dadogó. A nagyközönség elé került egy fiatalember, Miroslav Sykora, aki súlyos dadogása ellenére csodálatos áriát énekelt az egyik tehetségkutató tévéműsorban. Hogyan lehetséges ez? A magyarázat egyszerű, és valójában ez az egyik reménye minden dadogásterápiának. A beszédért felelős agyi központok ugyanis a bal agyféltekében vannak. Az éneklés, zenei képességek, a muzikalitás központja pedig a másik, jobb agyféltekében helyezkedik el. Ezért van az, hogy a dadogók éneklés közben általában nem dadognak. A terápiában úgy használjuk ezt, mint lehetőséget.
Gyermekek esetében komplex művészeti terápiát alkalmazunk, amelyben az ének, a hangadás, a ritmus, a lazító légzőgyakorlatok játékos alkalmazásával a személyiség fejlesztésén kívül a tüneteket is enyhítjük, sőt meg is szüntethetjük. Felnőtteknél az a célunk, hogy a terápiában olyan új beszédmódot alakítsunk ki, amelyben a beszéd zenei elemeinek begyakorlásával, kiemelésével (ritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő stb.) segítségül hívjuk a jobb agyféltekét a folyamatos beszéd megvalósítására.
Mit tegyünk? Hogyan segíthetünk? – Hallgassuk végig, akármilyen nehéz is!
A hétköznapi, civil ember, utcán, üzletben, hivatalban, társaságban lehetőleg ne szakítsa félbe, ne mondja ki helyette a szót, hanem egyszerűen álljon meg, figyeljen oda, várjon, akármilyen nehéz. Ajándékozza meg a dadogót azzal a drága idővel, amit az valamikor, valahogy elvesztett.
| A szerző az Alapítvány a Dadogókért Egyesület munkatársa. Ha szeretnétek segítséget kérni, itt találjátok őket. |