Benjamin Bomfleur, a stockholmi Természettudományi Múzeum munkatársa és nemzetközi kutatócsoportja egy nyeregképző féreg gubója 1,5 milliméteres szakaszának belső oldalát vizsgálták eletronmikroszkóppal. Eközben fedeztek fel hosszúkás, feltekeredett fonalakat, ostorszerű farokkal rendelkező magvas pálcikákat, azaz a jellegzetes nyeregképzőféreg-spermium részleteit.
A nyeregképző férgek ma ismert képviselői az orvosi pióca és földigiliszta. Testük enyhén kiszélesedő részében, a nyeregben választódik ki párzás során a spermiumot és petesejtet is tartalmazó nyálkás tok, ebben termékenyülnek meg a petesejtek. Egy ellenálló, fehérjedús folyadékkal teli gubó jön létre, amely ellátja a fejlődő lárvákat.
Miközben alig őrződtek meg a puha férgek és rövid életű spermáik fosszíliái, egyre több megkövesedett gubóra bukkannak a kutatók. A gubófalba zárt spermium igazán különleges lelet, az antarktiszi félsziget fosszíliákban gazdag tengeri lerakódásaiból származik – fejtették ki a kutatók.
Az állatvilág eddigi legrégibb ismert spermiumát egy 40 millió éves leletben, egy borostyánkőbe zárt gleccserbolhában találták. A most talált féregspermium hasonlít bizonyos ma is élő gyűrűsférgekére, melyek rákokkal élnek szimbiózisban.