Egy geriátriai szakember szerint ennek okait részben a múlt század elejére lehet visszavezetni, amikor először tudott a társadalom hatékony és nagyfokú intézkedéseket foganatosítani a tiszta ivóvíz, a betegségmegelőzés (oltások) és a jobb életkörülmények érdekében, ráadásul az egészségügyi ellátás is rohamléptekben fejlődött. Aztán a múlt század második felében kezdtek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni az egészséges életmódra és a környezetvédelemre is: sokan leszoktak a dohányzásról, és a levegő is tisztább lett, na meg az egészséges táplálkozás kultusza is virágzik.
Ehhez járul hozzá, hogy az idősek orvosi ellátása is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A statisztikák szerint az aggastyánokkal leggyakrabban a szívük végez, második helyen áll az Alzheimer-kór, ezt követi a stroke, a rák és a tüdőgyulladás. Tizenöt éve még a stroke állt a második helyen, és az Alzheimer-kór az ötödiken, de azóta annyit fejlődött az orvostudomány, hogy ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ugrásszerűen nő a matuzsálemek száma.
Nem mindenki szerint annyira jó azonban ez a tendencia. Többekben felmerül a kérdés, tényleg olyan jó dolog-e hosszú évtizedeket nagyon öregen leélni, sokszor idősotthonokban vagy kórházakban, magányosan befejezni az életet, mert már mindenki más rég meghalt körülöttünk.
A matuzsálemek négyötöde egyébként nő, derül ki a jelentésből, és köztük van a világ legidősebb embere is.
Forrás: health.com