A világon elsőként Nagy-Britanniában kaptak lehetőséget a tudósok, hogy embriók DNS-ét módosítva végezzenek tudományos kísérleteket. A szabad kéztől azonban ők is messze vannak: kizárólag legfeljebb hétnapos embriókról van szó, melyeket a kísérleteket követően megsemmisítenek, tehát semmiképpen sem ültetik be őket.
A kora embrionális élet jobb megértése a cél
A vizsgálatokat a londoni Francis Crick Intézetben fogják folytatni. A kísérleti vezető dr. Kathy Niakan elmondta, hogy azért van szükség ezekre a kísérletekre, mert a vetélés és a terméketlenség hatalmas probléma, miközben alig értjük e jelenségek genetikai hátterét. 100 megtermékenyített petesejtből csak 50 ér el a 200-300 sejtes blasztociszta állapotba, 25 ágyazódik be, és 13 fejlődik három hónapnál tovább.
Az első héten valami történik
A blasztociszta állapot során a sejtek “felosztják egymás közt a szerepeket”. Van, amelyikből a placenta fog kialakulni, másokból a szikhólyag, megint másokból maga a magzat. A folyamat maga azonban ma még jórészt ismeretlen, csak azt tudjuk, hogy a DNS egyes szakaszai különösen aktívak ebben az időben. A tudósok feltételezik, hogy ezeknek az aktív géneknek nagy szerep jut a korai egyedfejlődésben, ezért a módosításuktól remélik annak megismerését, mi siklik félre a vetélésekhez vezető terhességeknél.
Forrás: bbc.com