Nem csupán a kezelőorvosnak, de a beteg családtagjainak is fontos szerep jut abban, hogy az infarktus utáni lábadozás minél gyorsabb és hatékonyabb legyen, és ne következzen be még egy roham. A kórházi kezelést követő 4-12 hetes otthoni rehabilitáció során talán még a doktoroknál is többet tehetnek a betegért a közeli hozzátartozók, hiszen ők azok, akik figyelemmel kísérik, hogy a beteg betartja-e az orvos utasításait és tanácsait, és megteremthetik számára a gyógyulás ideális körülményeit.
Sokszor az infarktus sem győzi meg a betegeket
Egy felmérés szerint az infarktuson átesett európai betegek 20 százaléka még azután sem hagy fel a dohányzással, hogy a szerencséjének és az orvosok beavatkozásának köszönhetően megmenekült a haláltól, több mint ötven százalékuk pedig még azzal sem törődik, hogy a szükséges életmód-változtatásokkal alacsonyabbá tegye a vérnyomását. Az is rendkívül aggasztó képet fest a betegek hozzáállásáról, hogy alig egyharmaduk hajlandó csak időt és energiát áldozni arra, hogy a felépülésüket segítő és a következő infarktus kockázatát csökkentő rehabilitációs programokon részt vegyenek. Hiába állnak készen tehát hazánkban is a kiválóan képzett kardiológus, gyógytornász, dietetikus és pszichológus szakemberek, és hiába kiváló az infarktusos esetek akut ellátása, ha a betegek nagy része egyszerűen nem akar együttműködni velük még annak ellenére sem, hogy pontosan tudják, hogy ennek milyen kockázatai vannak. Úgy tűnik, hogy legtöbbször csak a segítő családtagok képesek rávenni beteg hozzátartozójukat, hogy végigjárják a gyógyulás útját.
Egyedül nem megy
Nem nehéz megérteni a betegek helyzetét sem, hiszen nekik a saját árnyékukat kell átlépni. A legtöbb esetben ugyanis igen drasztikusan meg kell változtatniuk addig megszokott életvitelüket: sokuknak azonnal le kell szoknia a dohányzásról, el kell hagynia kedvenc ételeit és berögzült étkezési szokásait, és át kell programoznia magát egy mozgásban gazdagabb napirendre. Egy új világlátást kell átvenni és megszokni, ami bizony nem könnyű dolog felnőtt fejjel. Ehhez még egészségesen is a család extra támogatására van szüksége a legtöbb embernek, betegen lábadozva pedig ez a legritkább esetben sikerül egyedül.
Stressz és depresszió nélkül gyorsabb a gyógyulás
A szakemberek szerint a segítő családtagok elsődleges feladata, hogy igyekezzenek kiiktatni a beteg életéből azokat a rizikófaktorokat, amik nehezítik a gyógyulást, illetve növelik egy újabb infarktus esélyét. Mindenekelőtt a stressz különféle formáit kell lehetőleg teljesen megszüntetni vagy mérsékelni, amennyire csak lehet: ilyen például a házastársak között fennálló vagy a szociális támogatottság hiányából fakadó feszültség. Nagyon fontos az is, hogy a hozzátartozók ne engedjék depresszióba süllyedni a beteget, mert ez a lelkiállapot fokozza annak veszélyét, hogy a beteg visszatérjen a korábbi káros életformájához, és vigasztalást keresve újra cigarettához vagy alkoholhoz nyúljon, esetleg a fizikai passzivitást válassza. A depresszió önmagában is hátráltatja a gyógyulást, és ezen felül nagy mértékben rontja a beteg motivációját is arra, hogy végigjárja a kezelőorvosai által előírt rehabilitációs folyamatot.
Éljen az egész család egészségesen
A megfelelő atmoszféra megteremtése mellett a segítő családtagok a gyógyulás egyéb feltételeit is biztosíthatják a betegnek: például óriási támogatást jelent, ha maguk is átveszik azt az életformát, amire a betegnek szüksége van. A szívbarát étkezés – változatos fogások, gyakori halfogyasztás, zsírban, cukorban szegény és zöldségekben gazdag étrend, a fogyást és ezzel a vérnyomás csökkenését segítő mértékletes és rendszeres táplálkozási szokások bevezetése – és a szíverősítő és koleszterincsökkentő napi rendszeres mozgás jó példájával elöl járva a betegnek is nagyobb kedvet csinálhatnak ahhoz, hogy kövesse ezt az életvitelt.
Ismerjük meg a modern terápiákat
Nagyon fontos, hogy a családtagok ne saját ötleteik alapján próbálják támogatni a beteg hozzátartozót, hanem tájékozódjanak a kezelőorvostól, és az ő útmutatásaikat kövessék, amikor kialakítják a gyógyuláshoz optimális környezetet. Nem csupán a betegnek kedvező életmóddal kapcsolatban érdemes minél több, megbízható információra szert tenni, hanem azokról a gyógyszerekről is, amik segíthetik a gyógyulást, hiszen ma már számos olyan okosgyógyszer és innovatív terápia létezik, amikkel a korábbiaknál hatékonyabban és kíméletesebben kezelhetők a szívbetegek. A magas vérnyomás csökkentésére például kifejezetten hatásos okosgyógyszerek érhetők el, amelyek a rehabilitációban, a következő szívroham veszélyének csökkentésében kiemelkedő fontosságúak.
Még több egészség témájú cikk az NLCafén:
- Ebből lesz a szívinfarktus – tanácsok az egészséged védelmében
- Hajlamos vagy melanomára? – ebből a tesztből kiderítheted
- Okosgyógyszerek az Alzheimer-kór ellen