Ildivel terhessége utolsó heteiben találkoztam egy Ausztriához közeli magyar kórházban. Épp laborvizsgálaton volt, kicsit fáradtan, de annál nagyon izgalommal mesélte, hogy nemsokára megszületik kislányuk, akinek a Lavínia nevet választották, majd hozzátette: „Végül eldöntöttem, Ausztriában fogok szülni.“ Erről mesélt nekünk.
Ildikó főállásban Ausztriában dolgozik, így érvényes biztosítása is van, nyilván mérlegelte, hol lenne jobb szülni, és annak ellenére, hogy Ausztriát választották párjával, Magyarországon is eljárt minden kötelező vizsgálatra.
Ausztriában a társadalombiztosítás magában foglalja a betegbiztosítás, baleset-biztosítás és nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait és a munkanélküliek ellátását. A biztosítók területi alapon, illetve foglalkozási csoportonként szerveződnek. Nincs közöttük verseny, a lakosok biztosítójukat nem választhatják meg szabadon. A törvény által előírtak szerint a lakos foglalkozás vagy lakóhely szerint kerül besorolásra a biztosítóhoz. Az osztrák egészségügyi rendszerről itt olvashattok bővebben.
Akár egy hotelben
A találkozásunk után körülbelül két héttel Ildi jelentkezett: megszületett Lavínia. „Ez egy wellness-szülés volt, káddal, labdával, homeopátiával, szuper szülésznővel, minden úgy volt, ahogy mi szerettük volna. Az ellátás pedig ötcsillagos, minden van, csak fogkefét kell hozni, de szerintem azt is adtak volna, ha szükségem lett volna rá” – áradozott az újdonsült anyuka.
De wellness ide vagy oda, azért izgalomból nem volt hiány:
„Ötperces fájásokkal mentünk be a kórházba, de nem folyt el a magzatvíz, így először sétálgattam, labdán ültem, és a bordásfalnál. Aztán már hárompercesekkel beültem a kádba, de ott belassult újra, viszont kellemesebb volt. Sajnos nem volt elég tág a méhszáj, csak 4-5 ujjnyit, így burkot repesztett a szülésznő. Közben kaptam fájdalomcsillapítót is kúp formában, de mégsem folyt el az összes magzatvíz, mert a baba úgy fordult, hogy elzárta. Egyre erősödtek a fájások is, és közben a lepény a baba elé került, amit vissza kellett nyomni fájás közben a szülésznőnek. Na, az elég kemény időszak volt. Körülbelül reggel 6-kor oxi után még mindig nem volt meg a tízujjnyi tágulás, így jött egy orvos, aki megvizsgált.
A párommal kitöltették a papírokat császárra és epidurálra. Mondtam, hogy nem szeretném, de az orvosnak kellett döntenie. Szerencsére a lepény visszament, a fájás erősödött, és már nem lehetett császározni. Viszont Lavi még rossz fejtartással volt, de végül 8:45-kor epidurál nélkül, fájdalomcsillapító infúzióval, 3705 grammal és 52 centiméterrel pici lányunk született. Sajnos a fejen lett egy pici ödéma a rossz helyezkedéstől, de mára már felszívódott. Nekem a szemem bevérzett, úgyhogy látszik a küzdelem rajtunk, de megérte.”
Egy kis kedvesség a szülőknek a kórháztól:
Minden jó, ha jó a vége!
Ez várta a babát:
A szülőket pedig egy étlap, mit szeretne Ildi enni ebédre és vacsorára. A reggeli önkiszolgáló teakonyhában várja az anyukákat, minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere a müzliszelettől a lekváron át, a felvágottakon keresztül egészen a sajtokig.
„A szobában minden elérhető volt, popsitörlő, pelenka, a szekrényben kis ruhák a babának, ezenfelül törölköző, betét, de még eldobható bugyi is, ápolószerek természetes olajokkal az anyukának. A kontroll állandó és folyamatos, a váltásnál az épp ügyeletes nővér mindig megkérdezett az orvosok mellett, hogy vagyok, hogy vagyunk. Szoptatási tanácsadó is van külön” – mesélte, én pedig csak pislogtam.
Felmerül a kérdés: mennyibe kerül mindez?
Ildi Ausztriában magánúton járt orvoshoz, 100 eurót fizetett alkalmanként, amiből az egészségpénztár 20%-ot visszatérít a számla alapján. Ők csak szülésznőt kértek fel, mert Ausztriában – amennyiben nincs komplikáció – a szülés alatt csak ő van bent, ez összesen 1100 euróba, átszámítva picit több mint 300 ezer forintba került. De mint mondja, folyamatos kontroll alatt volt, ami jó nagy adag megnyugvást adott neki. Miután hazamentek a kórházból Lavíniával, a szülésznő még egyszer elment hozzájuk egy utolsó ellenőrző látogatásra, a számlát is csak ekkor kellett kiegyenlíteniük.
