Balázs kisgyerekkora óta küzd az allergiával, először a mézről derült ki, hogy nem bírja, később a menetrendszerűen érkező augusztusi tünetekkel nyilvánvalóvá vált, hogy parlagfű allergiája van. Míg akkoriban három hetes szénanáthával megúszta, az utóbbi évtizedben a tüsszögés már július végén megkezdődik, és szeptember elejéig kitart, sőt most már a májusi pázsitfűszezon is kínlódás számára. Hogy ezek pollenjeire is allergiás, azt már gyerekkorában is kimutatták, de akkor még nem voltak tünetei. A legproblémásabbnak azonban nem is ezeket az időszakokat tartja, néhány éve ugyanis már télen is kínozza köhögés és az orrfolyás. Hogy ezt a poratkák vagy esetleg penészgombák okozzák, annak még nem járt utána. Tüneteit egy jól bevált gyógyszerrel enyhíti, mostanra megtanult együtt élni a betegséggel. Az bizonyos, hogy az allergia nála családi örökség, a bátyja is allergiás, és már hároméves kisfiánál is jelentkeztek a pollen-és a poratka allergia tünetei.
A becslések szerint a magyar lakosság 20-25 százaléka allergiás, s bár felmérés nincs erről, de megfigyelhető az a tendencia is, hogy egyre fiatalabb korban jelentkezik az allergia. Sok olyan gyereknél, akinek a szülei csak 30-40 éves korukban lettek allergiásak, már 3-4 éves korban is kialakul az allergia. „Az allergiás megbetegedések esetében van egyfajta genetikai meghatározottság – mondja dr. Csáki Csilla, allergológus. – Előfordul azonban, hogy valakinek gyerekként mégsem lesznek tünetei, később azonban a környezeti tényezők mégis kihozzák azokat. Ilyen tényező lehet például, ha a csecsemőket, kisgyermekeket túlzott higiénia veszi körül, de a környezetszennyezés vagy az élelmiszer-adalékok is hozzájárulhatnak a tünetek megjelenéséhez. Erről azonban még keveset tudunk, számos kutatás folyik ezzel kapcsolatban. Kutatják például azt, hogy miért ritkább a farmon élő gyerekeknél az allergia. Elképzelhető, hogy a háziállatoknak, illetve azoknak a baktériumoknak is van valamiféle védőszerepe, amelyekkel a háziállatok révén találkozik a gyerek.”
A parlagfű köszöni, él, és virul nálunk
Magyarországon a parlagfű allergia a leggyakoribb, mely közel 1 millió embert érint. Emellett sokan allergiásak a pázsitfüvek, a nyír vagy az éger pollenjére is. Sokan a nyárfát is gyanúsítani szokták, a nyárfamagokhoz kapcsolódó fehér szöszök azonban nem allergizálnak, csak a beléjük ragadó pollenek.
A parlagfű Észak-Amerika déli részén honos, Európában először Németországban jelent meg, 1863-ban, és a második világháború után kezdett terjedni. A különböző parlagfű fajok magvai elsősorban a hajóval érkező import gabonával kerültek át Amerikából Európába. Nálunk a 70-es évekig nem okozott egészségügyi problémát, napjainkban azonban a Kárpát-medence Európa parlagfűvel leginkább fertőzött régiójának számít. Emellett Franciaországban a Rhône völgye illetve Észak-Olaszország számít még különösen fertőzöttnek, de jelentősen terjed Szlovákiában és Ukrajnában is. A parlagfű nem csak Európában és Észak-Amerikában okoz gondot, az egész világon terjed. És a klímaváltozás következményeképpen a helyzet várhatóan egyre rosszabb lesz.
Magyarország parlagfű szennyezettsége 2016-ban. A helyzet azóta sem javult érdemben. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Annak, hogy a Kárpát-medence Európa legfertőzöttebb területe, részben klimatikus okai vannak, de az is nagy lökést adott a gyomnövény terjedésnek, hogy a rendszerváltozás után sok földhöz jutott birtokos parlagon hagyta a korábban szántóföldként használt területet. Márpedig a parlagfű hamar ellepi a parlagon hagyott területeket, innen ered a neve is. Ami az allergiások számára nagy problémát jelent, hogy a parlagfű nagy mennyiségű pollent termel és a pollenszemek igen messzire eljuthatnak. A pollen kibocsátásnak napi ritmusa is van. Megfigyelték, hogy a kibocsátás reggel 8 óra körül kezdődik, amikor a hőmérséklet emelkedni kezd, a légnedvesség pedig csökkenésnek indul, majd dél körül fejeződik be.
Egy ágyban az ellenséggel
Vannak, akik nemcsak szezonban, de egész évben szenvednek allergiás orrfolyástól, köhögéstől, melynek egyik legelterjedtebb kiváltója a poratka, egészen pontosan az atka testét alkotó fehérjék, illetve az atka székletében levő fehérjetermészetű anyagok.
Azt, hogy a házi por allergiát okoz, már a múlt században is tudták, de csak az 1960-as években jöttek rá, hogy a házi porban élő atka ürüléke váltja ki az allergiás reakciót.
A poratkák kedvelik a párás közeget, a 70-80 százalékos relatív páratartalom és a 23-25 °C körüli hőmérséklet a legkedvezőbb számukra. Épp ezért a téli időszakban ügyeljünk arra, hogy ne vigyük túlzásba a párásítást, mert ezzel az atkák malmára hajtjuk a vizet.
Az ember naponta 1-2 gramm hámot veszít, ami kiváló táplálékforrás az atkák számára, de a kis ízeltlábúak kedvelik az állati szőrt és tollat is. A parányi atkák számunkra láthatatlanok, pedig 1 gramm házi porban akár 15 ezer atka is lehet.
Az atka elsősorban a matracokba, a kárpitba és a szőnyegbe fészkeli be magát. Épp ezért akinek poratka allergiája van, törekedjen arra, hogy ezekből minél kevesebb legyen a lakásban. Fontos, hogy az ágyneműt minél gyakrabban, magas hőmérsékleten mossuk. Az atkák kedvelik a plüssállatokat is, melyeknél az is hatásos atkamentesítő megoldás lehet, ha 24 órára mélyhűtőbe tesszük azokat. A poratka allergiásoknak egyébként a keresztallergia veszélye miatt érdemes óvatosnak lenni a rákokkal. Ha nem is gyakori, de vannak olyan esetek, mikor egy poratkára allergiás egyén rák fogyasztása után fullad vagy csalánkiütése lesz, ugyanis a rokonság miatt a rákoknak vannak közös allergénjeik a poratkákkal.
Eltűnni soha nem fog, de a tünetek enyhülhetnek
Kisgyerekes szülőkben felmerülhet a kérdés, a tünetekkel való első találkozáskor, vajon honnan lehet tudni, hogy allergiáról és nem légúti fertőzésről van szó. „Az allergia nem jár lázzal, a tünetek viszont elhúzódnak, alapvetően viszonylag jó közérzet mellett, minden évben ugyanakkor lesz a gyermek náthás, hurutos” – mondja dr. Csáki Csilla.
A biztos diagnózis érdekében érdemes allergiatesztet végeztetni. „Kisgyereknél érdemes évente, 2-3 évente tesztet csináltatni, ugyanis fiatal felnőtt korig még sokat változik a szervezet – hívja fel a figyelmet a szakértő. – S ha lehet, ne az adott allergén csúcsszezonjában végeztessük a tesztet, mert akkor még erősebb tüneteket válthat ki a tesztelés, ráadásul, ha valaki épp allergia-gyógyszert szed, akkor sem lehet elvégeztetni a tesztet, épp ezért ebből a szempontból az őszi-téli szezon a legszerencsésebb.”
Az allergia a teljes légút gyulladását jelenti, enyhe mértékben érintettek a hörgők is, nem csak az orrnyálkahártya és a gége, s ha a gyulladás erőteljessé válik, kialakulhat az asztma. A genetika azonban itt is számít, valaki soha nem lesz asztmás, és egyelőre nem tudják, mitől függ, hogy kinél alakul ki.
Az allergia éveink gyarapodásával enyhülni szokott, ezt a hormonális változások is befolyásolják, és az immunrendszer is, mely a kor előrehaladtával már nem dolgozik olyan erősen. Eltűnni soha nem fog, de olyan mértékben enyhülhet, hogy már nem is okoz tüneteket.
Cukin néz ki, de a poratka asztmás és allergiás tüneteket okozhat. (fotó: sandia.gov)
A bevált allergiagyógyszerek mellett még mindig sokan esküsznek a kalciumra is. „A kalciumot Magyarországon kívül nem használják allergia ellen, és nincs is szakirodalom azzal kapcsolatban, hogy lenne valami hatása, ezek népi megfigyelések – mondja az allergológus. – Súlyosabb allergiás reakcióra biztos, hogy nem hat, a csalánkiütések pedig maguktól is elmúlnak. Épp ezért allergia esetén nem javasolnám a kalciumot, helyette kaphatók már olyan allergia ellenes cseppek, összerágható, azonnal ható allergiagyógyszerek, melyek többsége vény nélkül beszerezhető.”
Immunterápiával sokkal könnyebb – lehetne
Ma már léteznek olyan kezelések is, melyek nem a tünetekre, hanem az okokra hatnak. Az allergénspecifikus immunterápia az immunrendszer átprogramozásával próbálja megszüntetni az allergiát. A kezelés a kiváltó allergén kivonatokkal történik, oltás, cseppek vagy tabletták formájában. Tehát van annak tudományos alapja, hogy az allergiát az allergén szervezetbe juttatásával gyógyítják, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mindez hogyan történik.„Ezek tisztított, gyógyszerként nyilvántartott készítmények, tehát nem maguk a növények. A kezelés során ugyanis a pollent tisztítva, megfelelő koncentrációban, az adagot folyamatosan növelve adjuk a betegnek, szigorúan orvosi ellenőrzés mellett.” Szóval, semmi esetre se kezdjük el rágcsálni a parlagfüvet, ahogy ezt az interneten keringő tanácsokban olvasni lehet, ez ugyanis veszélyes is lehet, rosszullétet és hányingert is okozhat.
Az immunterápiát már 4-5 éves kortól lehet alkalmazni. Csáki Csilla szerint, ha a kezelést a szezon előtt két hónappal elkezdjük, már az első allergiaszezonban is érezhető lesz a hatása. Sajnos, az allergén-specifikus immunterápia jelenleg az OEP által Magyarországon nem támogatott gyógymód, így a kezelés ára évente több tízezer forint lehet. Az Európai Unió szinte minden államában van a kezelésekre valamilyen mértékű támogatás, Hollandiában és Németországban például 100 százalékban.
Egy belvárosi patikában érdeklődtem a kapható készítményekről. Itt egy háromadagos kezdő oltóanyag 22 ezer forintba kerül, a fenntartó adagok is hasonló áron vannak, és mivel parlagfű esetében legalább öt hónapos egy kúra, a kezelés végösszege 60 ezer forint fölött van egy évben. Talán nem véletlen, hogy ebben a gyógyszertárban is csak néhány dobozzal adtak el eddig idén.