Sokat túlórázol? Egy új kutatás szerint jót is tehet az egészségednek

Petrás Gabriella | 2018. November 15.
Úgy tudtad, hogy a munkamánia csak árt az egészségnek? Egy új kutatás szerint ez nem minden esetben igaz. A Wharton Egyetem felmérései alapján kétféle munkamánia létezik, a különbség pedig lényegi.

Nem mindegy, hogyan túlórázunk

Néhány éve a workaholic divatos megnevezése annak, ha valakinek az életében a munka áll az első helyen. A munkamániát jellemzően károsnak tartják, de van, aki elismerésként éli meg, ha ezzel a jelzővel illetik, főként, ha munkaadója ezt jutalmazza is. Maga a kifejezés az alkoholtól való függőségből ered, mivel a túlzásba vitt munkavégzés is lehet egyfajta kényszeres, hiánypótló magatartás, ami hasonlóan komoly egészségügyi problémákat eredményezhet, mint az ital.

A munkamániásra a legtöbben úgy gondolunk, mint az íróasztala fölött görnyedő és a rá osztott feladatokat vért izzadva teljesítő kollégára, aki még akkor is bent van, amikor már mindenki más hazament. Egy munkamániás a szabadságán is elérhető, válaszol az e-mailekre és a telefonokra is, így azt gondoljuk, halálra dolgozza magát. De tényleg igazak ezek a feltevéseink?

A közelmúltban Nancy Rothbard , a Wharton Egyetem professzorának irányításával kutatásokat végeztek a munka egészségre gyakorolt hatásáról, a tanulmány az Ami  a 9-től 5-ig mögött van: a túlóra valóban tönkreteszi az egészséget? címet viseli.

A felmérésbe egy nagy pénzügyi tanácsadó cég 763 alkalmazottját vonták be, azt vizsgálták, hogy azoknál, akik többet dolgoztak a kollégáiknál, nagyobb eséllyel alakulhat-e ki magas vérnyomás, magas koleszterin- és vércukorszint, vagyis a szívbetegségek, a stroke és a cukorbetegség előszobáinak tekinthető értékeket mérték. A kutatók engedélyt kaptak arra is, hogy a résztvevők egészségügyi szűréseinek eredményét, valamint személyes kartonjait is megvizsgálják, így a kutatás során nemcsak a résztvevők által elmondott fejfájás, álmatlanság és stressz alapján vizsgálódtak, hanem az objektív egészségi állapotot és a testi változásokat is figyelembe vették..

Boldog vs. boldogtalan munkamániások

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a túlóra önmagában nem vezetett egészségromláshoz, ellenben ha a túlórák rögeszmével párosultak, és a kikapcsolódásra, feltöltődésre nem szántak időt, a túlmunka növelte a betegségek kialakulásának esélyét. Azok a dolgozók, akik úgy túlóráztak, hogy közben nem leltek örömet a munkájukban, emésztési problémákat tapasztaltak, ellentétben azokkal, akik örömmel végezték a feladataikat. Ők is sokat és keményen dolgoztak, sőt még szabadidejükben is a munkájukkal foglalkoztak, de mindez felvillanyozta őket, emésztésükkel nem volt probléma. 

Rothbard így nyilatkozott:

A kutatás előtt azt feltételeztük, hogy minden túlórázó esetében nagy kockázatot jelent az anyagcserezavar. Kiderült, hogy ez csak néhányan esetben igaz: azoknál, akik nem szenvedéllyel végzik a munkájukat.

Az elkötelezett dolgozóknál másfajta előnyöket is megfigyeltek: jobb időgazdálkodási és kommunikációs készséget, valamint nagyobb belső motivációt tapasztaltak náluk, mint a munkájukat kényszerből végzőknél. Ha mindemellett a munkájuk iránt elkötelezettek otthonról is kapnak támogatást, az valóságos doppingszerként hathat rájuk, így a betegségek is könnyebben elkerülhetik őket. Vagyis egy támogató házastárs sokat segíthet a karrier menedzselésében és a munkahelyi stressz kezelésében.

Rothard szerint a felmérések során az is bebizonyosodott, hogy pszichés állapotunk, és az, ahogy gondolkodunk, hatással van a fiziológiai folyamatainkra, valamint az egész testünkre. Az örökletes hajlamokat és az előzetes negatív kórtörténeteket kizárva arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a kényszerből túlórázók nagyobb arányban betegedtek meg.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy azok számára, akik nem szeretik a munkájukat, munkahelyüket, és mégis sokat túlóráznak, komoly kockázatot jelenthetnek a túlórák. Ezzel szemben az elkötelezett munkamániásoknak, akik élvezik a munkájukat, és a munkahelyükön elismerésben részesülnek, nem kell kétségbeesniük, ha hajnali 3 órakor jut eszükbe egy ötlet, és nem kell feltétlenül azokra hallgatniuk, akik azt szajkózzák, hogy a munkamánia tönkre fogja tenni az egészségüket. Ha képes vagy kikapcsolódni, és a feladataid valóban örömet okoznak, sikerélményt adnak, és a vezetőid, kollégáid elismernek, akkor a munkád jó hatással is lehet az egészségedre.

via

Exit mobile version