Télen megy a fűtés, de az ablakok nyitva, mert a meleg másképp kibírhatatlan. Nyáron kint van forróság, bent viszont jéghideg, mert dübörög a légkondi. A szék kényelmetlen, a szemünk már ég a monitor fényétől, megpihentetnénk valamin, de az ablakon túlról csak a szomszédos házfal fehér fala vakítja el a szemünket. Mindennapos élethelyzet sok irodában.
Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért nagyon nem mindegy, milyen körülmények vesznek körül bennünket. Ezt ma már egyre több vállalatnál felismerik, és az új irodaházak tervezésekor már nemcsak a környezetbarát megoldások, de az ott dolgozók fizikai és szellemi jólléte is fontos szempont. De vajon mitől lesz egészséges egy iroda?
Az irodaház is megbetegíthet
A nap nagy részében a monitor előtt ülni már önmagában is komoly teher az egészségünk számára, többek között elhízáshoz, kettes típusú cukorbetegséghez, keringési rendellenességek kialakulásához vezethet. Ha ehhez még például konstans zaj is társul, az sem a vérnyomásunknak, sem a szívünknek nem tesz jót. A mesterséges világítás megzavarhatja a természetes napi ritmusunkat, és akkor a munkahelyi stressz következményeiről még nem is beszéltünk.
Különösen régi irodaházakban kritikus pont a levegő minősége is. A nem megfelelő levegő szintén komoly tüneteket okozhat, a fejfájástól kezdve az émelygésen, a szemirritáción át a köhögésig. A betegségnek külön neve is van, ez a beteg épület szindróma. Egy 2012-es felmérés szerint az asztmás megbetegedések 9 százalékát a munkahelyek rossz levegőminősége okozza. A nem megfelelő légkondicionálás, a nedves, penészes falak jelentősen növelik a légzőszervi megbetegedések kockázatát, mivel a légtérben megjelenhetnek problémás baktériumok, gombák, spórák.
Fotó: Oli Scarff/Getty Images
A munkavállalókhoz idomuljon a tér
A munkahelyi környezet nem csak fizikai, a lelki egészségünkre is hatással van. „Vannak olyan elemi tényezők, ingerek, amelyek nem is tudatosulnak bennünk, de hatással vannak ránk. Például, hogy milyen a hőmérséklet, milyen színek vesznek körül, milyen a levegő minősége vagy a kilátás – mondja dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. – De ezeken túl, az is hatással van ránk például, hogy van-e választási lehetőségünk. Választhatok-e az irodai terek közül, annak függvényében, hogy intenzív interakcióban akarok-e lenni a kollégákkal, vagy inkább el akarok vonulni egy csendszobába, vagy inkább otthon dolgoznék.
Olyat nem tudok mondani, hogy piros vagy lila legyen a fal, vagy a három méteres belmagasság a jó választás, mert a környezetpszichológiai szemléletnek pont az a lényege, hogy nagyon gondosan le kell képezni az adott a munkafolyamatot és a munkavállalót. Hisz egy startup cég adminisztrációja egész más, mint egy könyvelőiroda, egy negyvenes indiai IT-szakember egész mást szeretne, mint egy huszonéves amerikai. Akkor teszi jól egy vállalat, ha a munkafolyamatokat és a munkavállalókat megismerve, hozzájuk idomítja a környezetet. Persze vannak alapvetések, például, hogy a meleg fények jobbak, mint a hidegek, de az a jó, ha meg tud valósulni a személy-környezet összeillés feltételrendszer. Fontos, hogy a munkavállalónak legyen kontrollja a környezete felett, érezze, hogy van a ráhatása a környezet alakítására.”
Nem az a lényeg, hogy legyen babzsák vagy biliárdasztal, hanem lehessen a munkavállalókhoz és a munkafolyamatokhoz illeszteni a teret.
A londoni székhelyű Grazia magazin irodája (Fotó: Oli Scarff/Getty Images)
Saját asztal, vagy ha nem, hát legalább közel Jucikához
Dúll Andrea szerint a tér személyre szabása, a perszonalizáció is fontos tényező egy egészséges irodai környezetben, hisz valóban annyi időt töltünk ott, mintha a második otthonunk lenne. Mikor díszítjük az asztalunkat, nemcsak a kedvenc képeinket, de a személyiségünket is kitesszük egy kicsit.
Ennek némiképp ellentmond az a trend, melynek szellemében a dolgozóknak már nincs fix asztaluk, reggel mindenki arra a helyre ül le, ami leginkább passzol a hangulatához. Vagy ahol van még szabad hely. „Sok esetben az a vélekedés szüli ezt, hogy a fiatalabb generációnak már más igényei vannak, ők viszik magukkal a mobileszközeiket, és bárhol tudnak dolgozni. Az ember territoriális viselkedése azonban ma is fontos, és ennyi évezred alatt sem tűnt el belőlünk. Ha nem tud ez az igény önálló szobában, asztalban kifejeződni, akkor megvalósítjuk másképp. Például úgy, hogy az embernek lesz kedvenc helye, ahol dolgozni szeret, ahol kényelmesen ül, jó a kilátás, vagy közel ülhet a Jucikához. Szóval sokféle dimenzió mentén, de azért a territórium így is megvan. Kutatási adatok bizonyítják, hogy ha valamiképp nincs állandónak tekinthető helye a munkavállalónak, amiatt nagyon könnyen elmehet a cégtől.”
A legtöbb vállalatnál ma is nyitott irodák vannak, vagyis sokan dolgoznak egymás mellett, egy légtérben. Ez gazdasági oldalról nyilván kifizetődőbb, mint minden egyes dolgozónak külön kis teret biztosítani, de tudományos publikációk is állítják, hogy az open space-nek ezen túl nemigen vannak előnyei.
Vadon wifivel
A természet jelenléte és közelsége is fontos jellemzője egy egészséges irodának. „A növények, a zöld, akárcsak utalás szinten, egy cserepes virág formájában is nagyon jó, persze az még jobb, ha van egy kis park, vagy a kilátás olyan, hogy erős vizuális kapcsolat van a természettel – mondja Dúll Andrea. – Tudományosan is bizonyított, hogy a természet javítja az összpontosítást, a hatékonyságot, intenzívebbé teszi a kapcsolatokat és a minőségüket javítja, hatására többet és jobb minőségben kommunikálnak az emberek, kevesebb a konfliktus, és a regeneráció is könnyebb..”
Az Amazon seattle-i székhelyének legújabb épületeinél mindezeket maximálisan figyelembe vették, és mondhatjuk, hogy egy valódi biodómot alkottak meg, hogy a munkavállalók minél hatékonyabbak és kreatívabbak lehessenek. A Seattle Spheres tulajdonképpen három óriási üveggömbbe zárt buja esőerdő, ahol a cég munkatársai dolgozhatnak, megbeszéléseket tarthatnak, étkezhetnek vagy relaxálhatnak is. A különleges irodaház ihletője egy ökopszichológiai irányzat, a biofília, melynek lényege, hogy az embernek vele született igénye a természet közelségében lenni.
A négyemeletes üveggömbökben egyszerre 800 munkavállaló tevékenykedhet kényelmesen. A természet itt nem csak finom utalásképpen jelenik meg: van vízesés, 16 méter magas fikusz, trópusi hal, 18 méter magas függőleges növényfal, melyben 200 különböző növényfaj kapott helyet. Az egész építményben összesen 40 ezer növény él, 30 országból több mint 300 faj képviselője. A The Spheres élővilága leginkább a trópusi hegyvidékek köderdőire emlékeztet, ugyanis azok a hőmérsékleti viszonyok az ember számára is kellemesek.
Ma már vannak olyan trendek is, melyek nem a természetet hozzák be az irodába, hanem az irodát viszik ki a természetbe, mondjuk egy parkba. A zöld irodákat már olyan nagy cégek is kipróbálták, mint az Apple vagy a Facebook.
Emberbarát iroda
2014 óta már létezik egy minősítési rendszer is, mely azt méri és osztályozza, az iroda mennyire képes a munkavállaló jólétét elősegíteni.
A New York-i székhelyű Delos által kidolgozott Well Building minősítési rendszerben olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint például a pszichológiai környezet (milyen színek vannak a falon, mennyire kényelmesek a székek), milyen minőségű levegő jön be a légkondin, vannak-e rekreációs helyiségek vagy zuhanyozó a reggel kerékpárral érkezőknek, elősegíti-e a kommunikációt az étkezőhelyiség?
A Delos New York-i központja
A jelentkező cégeknél 7 főkategóriát és 105 alkategóriát vizsgálnak, a tiszta levegő, a víz, a megfelelő fényviszonyok, az egészséges étkezés, a komfort, a fitnesz és a mentális állapot terén, de azt is figyelik például, hogy az irodai épített környezetben megteremtették-e azokat a feltételeket, amelyek ösztönzik a fizikai aktivitást és az aktív életmódot. Maga a Delos cég természetesen szintén figyel erre, New York-i irodájukban például a lépcső központi helyet foglal el, arra ösztönözve a dolgozókat, hogy munka közben használják is.
Dúll Andrea szerint itthon is fokozódik már az igény, hogy az irodaépületek kialakításakor a dolgozók jóllétére is odafigyeljenek, de még mindig a gazdasági szempontok a meghatározóak.
„Leginkább a tervezőirodán múlik, hogy odafigyelnek-e erre. De még mindig a »jó irodáról« alkotott vélekedések az uralkodók, és kevéssé van alátámasztva vizsgálatokkal az, hogy megvan-e valóban a személy–környezet összeillés. Ez tényleg nem csak esztétikai kérdés. Ha lemodellezünk egy menő Google-irodát, ahol valami jópofa, játékos történik a térben, az még nem garancia arra, hogy az pszichológiailag is jó lesz. Nemcsak az esztétika vagy a dizájn szempontjából kell ezt nézni, hanem fontos lenne, hogy jobban körüljárják, milyen valódi igényei vannak a munkavállalóknak. Például hiába a csocsóasztal, ha a munkavállalók számára sokkal fontosabb lenne, hogy jó helyen tudjanak ebédelni.”
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
