A kismamákat is segítené, és a mesterséges megtermékenyítés állami támogatását is növelné 330 pontos versenyképességi csomagjával a Magyar Nemzeti Bank. A program célja, hogy Magyarország fejlettsége 2030-ra elérje az osztrák szint 80-90 százalékát.
A Magyar Nemzet most közölte a részleteket a jegybank egészségügyet érintő javaslatairól. A jegybank fő célkitűzése ezek szerint az, hogy a magyar lakosság egészségben eltöltött éveinek száma 60-ról 64-re emelkedjen.
A jegybank elemzői elismerték, hogy Magyarországon az általános egészségi állapot rosszabb, mint a régió hasonló fejlettségű országaiban, ráadásul ez a társadalom öregedése miatt fokozott terhet ró az „egyébként is számos kihívással küzdő” magyar egészségügyre.
A magyar egészségügyi ellátórendszer legnagyobb problémáját abban látják, hogy az orvosok a betegségek jelentős részét csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét. Az MNB ezért azt szeretné, ha bővítenék a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét – például a vérvétellel –, illetve a magasabb szintű ellátásokat is úgy szerveznék, hogy a háziorvosok „szükség esetén egyből a megfelelő szakorvoshoz tudják utalni a betegeket”.
Legalább ilyen fontosnak tartják a rendszeresebb szűrések ösztönzését. Az MNB célja, hogy „minden magyar állampolgár részt tudjon venni évente egy, nemének, korcsoportjának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálaton, illetve legalább kétévente végezzenek rajta átfogó állapotfelmérést”. Az MNB emellett az elsődleges prevenciót, vagyis az egészséges életmód támogatását is ösztönzi. Például úgy, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfáját csökkentenék, míg a dohánytermékek és röviditalok jövedéki adóját növelnék, illetve bővítenék a népegészségügyi termékadó alá vont árucikkek körét is.
A versenyképességi csomag külön kitér a kismamák támogatására. A program szerint a jelenleginél több vizsgálatot vehetnének igénybe tb-támogatással a kismamák, például a 4D ultrahangot is, a már megszületett gyermekek szabadon választható oltásainak árát csökkentenék, illetve nagyobb társadalombiztosítási támogatást szabnának ki rá. Az MNB emellett javasolja, hogy már 16 éves kortól vezessék be az államilag finanszírozott, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, a 35 évnél fiatalabb munkavállalók kapjanak plusz szabadnapot a gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra vagy a gyermekvállalást segítő tréningekre, a mesterséges megtermékenyítés esetében a várakozási idők csökkentése céljából a kórházak korlátozás nélkül végezhessenek ilyen beavatkozásokat tb-finanszírozással.
A legnagyobb horderejű javaslat azonban az, hogy
a terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez is hozzájárulna számla ellenében a társadalombiztosítás.
Ennek a hozzájárulásnak a mértékét 50 és 80 százalék között, felső korláttal határoznák meg. Az MNB szerint ez az intézkedés a magánorvosi praxisok kifehéredését is ösztönözné.
A magánegészségügy szerepét egyébként is növelné a jegybank: a Magyar Nemzet cikke szerint kifejezetten kívánatosnak tartanák az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Az MNB szerint ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené.
Kiemelt képünk illusztráció (iStock)