A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriumában dr. Szabó Arnold vezetésével kifejlesztettek egy világviszonylatban is egyedülálló szövettenyésztési eljárást, mellyel a szervdonációból visszamaradó retina szövet akár 14 héten át is életben tartható rendívül jó szövettani megtartottság mellett – írja a Semmelweis Egyetem honlapján.
A retina életben tartása azért fontos, mert így sikerült hozzájárulni egy olyan kísérlethez, amelyben azt vizsgálták, hogy a kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető.
Dr. Roska Botond neurobiológus és munkatársai felfedezték, hogy vírusok segítségével be lehet juttatni a degenerált retinába olyan csatornákat, amelyek érzékelik a fényt, ezzel pedig a vak retinát ismét látóvá lehet tenni. Ezt nem tudták emberi szövetben tesztelni, mostanáig.
A most „Restoring vision using tunable near-infrared sensors” címmel publikált, úttörő megoldás egyik fő előnye, hogy a még fejlesztés alatt álló optogenetikai eljárásokkal szemben részlegesen megtartott látás esetén (így például időskori makula degenerációnál is) alkalmazható lehet.
Roska Botond, a Bázeli Egyetem professzora, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet alapítója, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora, a Semmelweis Budapest Award tavalyi díjazottja.
(via)
(Kiemelt kép: Pixabay)
További felfedezésekről itt olvashattok:
- Áttörés jöhet az Alzheimer-kór gyógyításában
- Felfedeztek egy ellenanyagot, amely megvédi a sejteket a koronavírus-fertőzéstől
- Magyar kutatóknak sikerült meghatározniuk a koronavírus teljes genetikai kódját