Noha a csontritkulás nagyobb arányban érinti a nőket, mint férfiakat, kifejezetten női gerincbetegségek nincsenek. A közhiedelmekkel ellentétben, meglepő módon a tapasztalat szerint a terhességtől sem romlanak tovább létező, vagy jönnek elő új gerincproblémák – mondta el az nlc-nek Dr. Lazáry Áron, gerincsebész főorvos.
Népbetegségnek számít
A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Gerincgyógyászati Tanszéki csoport vezetője rámutatott, hogy a gerinckopás a fejlett világ nagy részében – így Magyarországon is – népbetegségnek számít. A gerinckopásból fakadó derékfájás a nem fertőző betegségek közül világszerte a vezető oka a munkából való kiesésnek. A betegség elterjedtsége összefügg azzal is, hogy egyre tovább és azzal is, ahogy élünk. Magyarországon úgy tűnik, a gerinckopás bizonyos formái egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A gerincsebész szerint kollégáival azt tapasztalják, hogy növekszik azon huszonéveseknek a száma, akiket ágyéki gerinc területén kialakult kopás miatt kell megműteni. Ez a jelenség, mint számos más probléma, feltehetően életmódbeli tényezőkkel függ össze. Az elmúlt 5-10 évben egyébként megjelentek az okostelefonok intenzív használatával kapcsolatos egészségügyi problémák is.
A főorvos elmagyarázta, nem vesszük észre, de mobilozás közben automatikusan rossz tartást veszünk fel, hiszen lehajtott fejjel, felhúzott vállakkal görgetjük sokszor hosszú időn keresztül a készülék képernyőjét.
Ez a kényszertartás megterheli a gerincünket és ha szervi betegséget nem is, idővel jelentős fájdalmat okozhat. Napjainkban egyértelműen egyre gyakoribb a munkaképes fiatalok körében a nyaki, felső végtagi fájdalom
– szögezte le. Dr. Lazáry Áron nyomatékosította, hogy a legrosszabb a gerincnek, ha hosszú időn keresztül, természetellenes pózban tartjuk magunkat, ezért nagyon fontos például, hogy ülőmunka végzése közben is félóránként, óránként átmozgassuk magunkat és hagyjuk az izmainkat „levegőhöz jutni”, azaz pihenni.
A telefon nyomkodása is sokat ront a tartásunkon (Fotó: Getty Images)
A terhességet nem, de a változókort megszenvedi a gerincünk
Az Országos Gerincgyógyászati Központ közfinanszírozott intézmény, mely a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának Gerincsebészeti és Rehabilitációs Osztályából alakult 1995-ben és 2005-óta működik teljesen önállóan. Ez Közép-Európában a legnagyobb gerinccentrum, ahol évente 2500-3000 gerincműtétet végeznek el. Körülbelül 80 százalékuk kopásos eredetű megbetegedés, míg a páciensek maradék 20 százalékánál a gerinc jelentős deformitását, azaz, gerincferdülést korrigálnak az orvosok, illetve daganatot távolítanak el és sérüléseket kezelnek – mondta el Dr. Lazáry Áron, aki egyben a központ igazgatóhelyettese.
A porckorongkopás a porckorong természetes öregedési folyamata, mely a 20-as életévek vége felé mindenkinél elkezdődik, de eltérő, kinél milyen tempóban halad. Ebben nagy szerepe van a genetikai adottságoknak és az életmódnak is. A folyamat lényege, hogy a porckorong elkezd kiszáradni, vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát is. Az „elfajuló” porckorong a külső erőkkel szemben sérülékenyebbé válik, összenyomásra, hirtelen megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorol és létrejön a porckorongsérv, vagy közkeletű elnevezésén: gerincsérv. Fontos tudni ugyanakkor, hogy, noha a központban a műtétek jelentős többségében kopás eredetű betegségek miatt műtik meg a betegeket, a porckorongsérv az esetek kevesebb mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést. Enyhébb esetekben pihenéssel, gyógyszerekkel kezelhető.
Sokszor a betegség nem okoz panaszokat, de, ha mégis, tünete lehet a heves, éles fájdalom, mely a derékból a fartájék, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik, illetve olykor végtagzsibbadással is társul. Ilyen panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Azt, hogy valóban van-e porckorongsérvünk, modern képalkotó vizsgálatokkal (MR) állapítható meg.
A terhesség és a gerincbetegségek
A gerincsebész beszélt arról is, hogy a terhesség kapcsán sokan tartanak attól, hogy a megnövekedő súly, illetve terhelés fokozza majd az kismama eredetileg is létező derékfájdalmát, vagy kialakít esetleg egy korábban nem létező gerincbetegséget. Ezzel kapcsolatban leszögezte,
Azt látjuk, hogy a várandósság nem fokozza a gerincbetegségek kockázatát, sőt még azoknál is, akiknek korábban fájt a gerince, dereka, úgy tűnik, mintha a várandóság egyfajta védelmet jelentene. Nem tudjuk, hogy ennek pontosan mi az oka. Elképzelhető, hogy több tényező játszik benne szerepet, köztük pszichológiaiak is.
Kizárólag nőket érintő gerincbetegségek a főorvos szerint nincsenek, ugyanakkor a változókorra jellemző hormonháztartásbeli változások összefüggnek a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásával. Ebből kifolyólag nők esetén ez a betegség sokkal gyakoribb: A csontritkulásos eseteknél az érintettek körülbelül kétharmada-háromnegyede nő.
Dr. Lazáry Áron, gerincsebész főorvos (Fotó: Kovács Attila/Semmelweis Egyetem)
A legtöbb gerincbetegség ma már hatékonyan kezelhető
Az orvosláson belül a gerincsebészet egy nagyon dinamikusan fejlődő terület és ezért folyamatosan bővül azoknak a köre, akiknek műtéttel javítható az állapota. Az igazgatóhelyettes hozzátetette,
Ez nem jelenti azt, hogy minden beteg gyógyítható, de helyes indikációval a betegek nagyon nagy része ma már kezelhető. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal páciens esetén például a célunk a teljes munkaképesség helyreállítása még akkor is, ha adott esetben az illető a gerincbetegség okozta fájdalmak miatt már járni sem tudott.
A műtéteknek egyébként nincsen egységes felső korhatára. Dr. Lazáry Áron szerint természetesen sokat számít, hogy milyen állapotban van a beavatkozásra váró beteg (hogy milyen társbetegségei vannak például), de a biológiai kor nem feltétlenül azonos a naptár szerinti életkorral. A gerinc esetén az a fő kérdés, hogy a betegség, illetve a panasz, amit okoz, műtettel, a racionális szövődményráta mellett gyógyítható-e, javítható-e az illető életminősége. Erre pedig a válasz rendszerint az, hogy helyes indikáció, a műtét megfelelő előkészítése és a pontos műtéti technikák mellett igen. Dr. Lazáry Áronnak például volt már 93 éves betege, aki probléma nélkül felépült a műtét után és olyan 40 éves páciense is, akinél komplikációk léptek fel.
Hosszú, átláthatatlan várólisták
Az eredmények tehát biztatóak, de eljut-e a ma Magyarországon a műthető gerincbetegségben szenvedő betegek többsége a megfelelő szakorvoshoz? Dr. Lazáry szerint a kérdésnek több dimenziója van. Kétségkívül létezik egy aránytalanság a gerincsebészeti szakellátók és a betegek száma közt, azaz sokkal több beteg van, mint amennyi szakellátói kapacitás. De – tette hozzá – ehhez hozzátartozik, hogy a gerincsebészeti szakellátásban sokszor bukkannak fel olyanok, akik egyébként nem szorulnak gerincsebészetre. Van, hogy a központban megjelenő páciens egy egyszerűbb kopásos derékfájástól szenved, például, amit a reumatológián vagy adott esetben a háziorvos segítségével is tudna kezelni. A gond azonban az, hogy ezeknek a hálózatoknak a nagy része Magyarországon nem elérhető a betegek jelentős része számára.
A gerincsebészeti várólistákkal a legnagyobb gond, hogy „nem diverzifikáltak”, azaz felkerül rájuk valamennyi, implantátumot igénylő, de nem akut eset, de ezek közt a rendszer nem különbözteti meg a sürgősebb és kevésbé sürgős eseteket, például a fájdalom mértéke vagy az életminőség-romlás mértéke szerint. Éppen ezért a gerincsebészek szeretnék elérni, hogy a jövőben bontott várólisták legyenek, amiken külön szerepelnének például a rövidebb, kisebb megterhelésű műtéteket igénylő esetek és azok, amiknél nagyobb deformitáskorrekciót kell végrehajtani.
3D nyomtatás a jelen, a robotsebészet a jövő?
Az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebészetben, illetve mozgásszervi sebészetben Magyarországon a 3D nyomtatás fellegvára – fogalmazott Dr. Lazáry Áron. Itt működik ugyanis 2018-óta az In Silico Biomechanikai Laboratórium, ahol számítógépes módszerekkel vizsgálják tudományosan a gerincet és ennek keretében a 3D nyomtatással kapcsolatban is folytatnak kutatásokat és publikálnak. Nemrég a laboratórium egy 3 évre szóló, 28.3 millió forint támogatással járó kutatási pályázatot nyert el. A pályázat célja a betegspecifikus nyaki gerincgörbület elemzése és helyreállítása in silico, vagyis számítógépes módszerek segítségével. A kutatási eredmények várhatóan a személyre szabott gerincsebészeti eljárások kidolgozását és széleskörű alkalmazását teszik majd lehetővé.
Dr. Lazáry Áron szerint a 3D nyomtatás már nem teljesen új keletű, de kétségkívül olyan technológia, aminek a gyógyászatban, így a gerincsebészetben is nagyon nagy szerepe van. Kollégáival három területen használják jelenleg. Az első az orvosok és a betegek oktatása, a második az egyéni műtéttervezés, míg a harmadik az egyén, specifikus implantátumoknak létrehozása. Ennek a technológiának köszönhetően a gerincsebész szerint az orvosok ma már „nem a beteget szabják az implantátumra, hanem az implantátumot szabjuk a betegre”. A 3D nyomtatás költséges technológia és egyelőre az ilyen módon elkészült implantátumok nem tartoznak bele az állami finanszírozás általános részébe. Egyedi finanszírozást ugyanakkor lehet igényelni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).
A laboratórium a 3D technológiákhoz kapcsolódóan egyúttal kutatja a robotsebészetben rejlő lehetőségeket is. A szakorvosok azt szeretnénk elérni hosszú távon, hogy a robottechnológiák meghonosodását segítse az állam azáltal, hogy a NEAK megfinanszírozza ezt a fejlett technológiát a kórházak számára.