Az már a járvány első hullámának csúcsán kiderült, hogy a COVID-19 betegség nagyfokú gyulladást okoz a szervezet számos pontján. A pandémia 2019 végi kitörése óta eltelt évek alatt azt is megtanulták a kutatók, hogy a betegek nagy százaléka komplex idegrendszeri tüneteket, ezen belül agyi keringési változásokat is mutat, amelyek gyakran hónapokig fennmaradnak a gyógyulást követően is. A long-COVID-szindróma vizsgálata ezért kiemelten fontos. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben zajló kutatások egyik célja ezért az volt, hogy feltárják a COVID-19 következtében kialakuló gyulladásos folyamatok szerepét az agyszövetben tapasztalható idegi károsodás kialakulásában.
A kutatók megnézték, milyen gyulladásos változások zajlanak az ilyen szövetekben. Ezen belül is konkrétan az idegrendszer működésében alapvető immunsejtek, a mikrogliasejtek változásait vizsgálták, amelyek az agy legfontosabb gyulladást szabályozó sejtjei is egyben. „Azt találtuk, hogy a COVID-19 nagyon komoly mértékű gyulladást indít el az agy számos pontján. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az agyszövet lenne vírusfertőzött, de az agyszöveten belül kialakul egy komplex gyulladásos állapot, és megváltozik az agy fő immunsejtjeinek, azaz az agy normális működéséhez rendkívül fontos mikrogliasejteknek az alapvető állapota és működése” – magyarázta Dénes Ádám neurobiológus a kutatásról.
Az egyik fő konklúzió, hogy a COVID-19 betegség során rendkívül heterogén gyulladás alakulhat ki az agy több területén.
A kutatók ma már jól látják, hogy nagyon komoly neurológiai érintettséggel kell számolni a COVID-19 esetén. A long-COVID-os tünetek pedig azért tudnak nagyon súlyosak lenni és hosszú távon fennmaradni – akár fiataloknál is -, mert az agyszövet vélhetően önmagában nem tud hatékonyan regenerálódni, ráadásul bizonyos esetekben a COVID-19-et okozó SARS CoV-2 vírus is bizonyítottan jelen lehet akár egy vagy több évig is az agyszövetekben. Tehát elképzelhető, hogy az agyszövetben jelen lévő vírus fenn tartja a gyulladást, és nemcsak az agyban, de más szervekben is.
Az orvosok ma még nagyon keveset tudnak tenni, mivel nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel egy long-COVID-os beteget kezelni lehet, nincs klinika, ahol sikerült volna teljesen jól kialakítani általánosan hatékony terápiát.
Az új vírusvariánsok kevesebb patológiás elváltozást okoznak, a hangsúly inkább a tüdőérintettségen túlra tevődött át, azaz manapság kevésbé kell aggódni amiatt, hogy valaki lélegeztetőgépre kerül, viszont nagyobb az esély a közepesen súlyos vagy súlyosabb neurológiai tünetek kialakulására, de akár keringési zavar vagy véralvadási zavar is kialakulhat.
“Alapvetően úgy látjuk, hogy nagyon sok betegnek az elmúlt időszak variánsai miatt vegetatív idegrendszeri zavarai voltak, a bőrtünetektől kezdve az ízületi tüneteken, a szívritmuszavaron át a vérnyomásváltozásokig” – sorolta Dénes Ádám, hozzátéve: a betegek 10-15 százaléka depresszióra is hajlamos volt, ami megint csak idegrendszeri érintettségre utal.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
