Orosz stílusban

Vöröss Kata | 2005. Október 10.
Végeláthatatlan sztyeppék, hatalmas városok és apró falvak – napjaink Oroszországa sokban hasonlít száz évvel ezelõtti önmagára. Városait már inkább metropolisznak neveznénk, a falvak képe nem sokat változott.






Kattints a képre a nagyobb méretű változathoz!

Tolsztoj Háború és békéjében Napóleon Ázsia fővárosának nevezte Moszkvát, mielőtt bevonult oda. És bár az ország egy része földrajzilag Európához tartozik, valóban számos hatás érte az Urálon túlról.
A lakóházak zöme régen kizárólag fából épült, sőt gyakran még a városi előkelőségek palotáit is ebből emelték. A hatalmas erdőségekből bőven jutott nyersanyagra, de ami ennél is fontosabb, a hosszú és kemény orosz télben csak a faházak nyújtottak megfelelő védelmet. Amikor még nem volt központi fűtés és modern szigetelőanyagok, a vaskos rönkök bizonyultak a legjobb megoldásnak a kegyetlen hideg ellen. A XXI. században aztán újra felfedezték ezt a hagyományos építési módot, és ma egyre többen emelnek maguknak újra faházat. Vidéken és a városokban is népszerű ez a régi-új építési mód. Sőt egyre gyakoribbak a félig téglából, félig fából készült lakóházak is.
Aki a hagyományos berendezés mellett dönt – és az oroszok bizony ragaszkodnak egyes tradícióikhoz –, az beszerez egy jókora étkezőasztalt, hiszen az evés, ivás náluk sem magányos tevékenység. Amikor összejön a család, a baráti kör, az asztalra finom péksütemények, húsok kerülnek, no meg az elmaradhatatlan borscs és a vodka. Ehhez pedig elegendő hely is kell. Az ételek elkészítéséhez szintén megfelelő nagyságú térre van szükség, így a konyha jelentős méretű.


 







A modern otthonokból sem hiányozhat az ódon, öntöttvas kályha, melybe manapság már nem fűtenek be, inkább csak dísze a lakásnak. Ahol azonban alkalmas erre a kémény, ott megrakják a kályhát fával, és hangulatos fűtéskiegészítőként használják. A szépen rakott téglakandallók és cserépkályhák sem mennek ki soha a divatból. Ugyanilyen nélkülözhetetlen kellék a szamovár, melyből egy otthonban illik többet tartani. Van egy kisebb és egy nagyobb méretű, de ahol nagy a család, ott láthatók egy méternél magasabb példányok is. E duplafalú, jellegzetes orosz edény sokáig forrón tartja a vizet, és látványos kiegészítője a konyhának vagy a nappalinak. A modern szamovárokat már villamos áram melegíti, de sok család őrzi a dédszülőktől örökölt, parázzsal működő darabokat.


 






A szobák berendezése kényelmes és célszerű: puha, meleg szövettel bevont kanapék és fotelek, kis asztalok, könyvespolcok, néhány tárolóbútor és lámpák alkotják. A kiegészítőket főként gyapjútakarók, párnák, gyertyatartók és mécsesek képviselik. A szőnyegek zömmel keletiek. A módos házak szobáiban hatalmas perzsák borítják a padlót és gyakran a falakat is, de ugyancsak kedveltek az afgán kilimek és az örmény szőttesek. Népszerűek a keresztszemes öltésekkel díszített terítők és ágytakarók, a hímzett függönyök, szalvéták és törülközők. Szívesen aggatnak súlyos bársonyfüggönyöket az ablakok és az ajtók elé, ami legalább annyira szép, mint praktikus. A vastag bársony fagyok idején nagyszerűen szigeteli a nyílászárókat. Mivel az év nagyrészét fedél alatt tölti az orosz ember, fontos, hogy otthona esztétikus és kényelmes legyen. A modern fabútorokat is díszíti egy-egy faragás, az antik darabok pedig dúskálnak a facsipkékben, rézveretekben, színes, festett motívumokban.

Exit mobile version