Együtt mozgó harmónia – A Feldenkrais-módszer

Az Oroszországban született, Palesztinába, Párizsba, majd a megszülető Izraelbe emigráló, valódi világpolgárként élő és dolgozó fizikus, mérnök, harcművész, kutató Moshe Feldenkrais eredetileg saját térdsérülésének gyógyítására kezdte tanulmányozni a mozgás és az idegrendszer egymásra hatását és összehangolásuk lehetőségeit a második világháború után. Az ötvenes években kifejlesztett módszer ma, sietős, hátfájós korunkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend – az órák és az egyéni kezelések látogatói között vannak olyanok, akik különféle fájdalmaikra keresnek gyógyírt, másokat a saját testük megismerése iránti kíváncsiság vezérel, de sikerrel alkalmazzák a módszert a testükkel „dolgozó” színészek, táncosok, muzsikusok is.

Nem korrekció, beszélgetés

„A Feldenkrais-órákon nem a mozgás korrekciója történik – meséli Bárdos Adrienne Feldenkrais-mozgástanár –, hanem az izom- és az idegrendszer, azaz a szándék és a mozgás összehangolására teszünk kísérletet. A lassú, finom, apró mozdulatokkal tulajdonképpen kérdéseket teszünk fel a testnek, és azt szeretnénk elérni, hogy a test és az elme »beszélgessen«. Ez a kölcsönhatás hozza létre végül a harmonikus mozgást, bizonyos izomcsoportok felesleges terhelésének megszűnését és ezen keresztül a fájdalom eltűnését.”

A mozgástanár azt is elmeséli, hogy két típusuk van a Feldenkrais-óráknak. A módszer megalkotója először az egyéni kezelések („hangolás”, functional integration, azaz funkcionális integráció) rendszerét dolgozta ki. Ilyenkor a tanítvány könnyű  öltözékben fekszik a kezelőasztalon, esetleg ül vagy áll, a mozgástanár pedig az érintésen keresztül „beszélget” tanítványa testével: megkeresi, hol vannak a nehézségek, hol lehet esetleg változtatni a rossz beidegződéseken, a fájdalmat okozó mozdulatokon.

A csoportos órákon (awareness through movement, azaz mozgásból nyert tudatosság) viszont a verbalitáson van a hangsúly: a tanár javaslatokat tesz az elvégzendő, nagyon lassú és tudatos mozdulatokra, és mindenki saját maga tapasztalja ki, hogyan hat ez az ő idegrendszerére, testére, mozgására.

„Van, aki már az első órán ráérez a módszer lényegére, de olyan is, aki csak az ötödik-hatodik, esetleg a tizedik órán – meséli Bárdos Adrienne –, de a hatás-előbb-utóbb mindenkinél jelentkezik.”

Egyéni hatás

S hogy mi ez a hatás pontosan? Mindenkinél más, hiszen mindenki egyéni problémával, szemlélettel, mozgásmintákkal érkezik. Jellemző az izomfájdalmak megszűnése, a mozgás harmonikusabbá válása, a test és az idegrendszer összehangolódása: az eljárás voltaképpen tehermentesíti az addig „gazdaságtalanul” használt izmokat, ízületeket, és rávezet az illető számára optimális mozgásokra. „Afféle együtt mozgó harmónia alakul ki – fejtegeti szakértőnk –, és a résztvevők rádöbbennek, hogy sokkal több lehetőségük van, mint amennyivel eddigi mozdulataik során éltek. Másképp ülnek le, másképp állnak fel néhány óra után, ez pedig az egész mozgásukra kihat.”

A Feldenkrais-módszer a szabadság élményét ajándékozza a résztvevőknek. Ahogy ugyanis nő a testtudatosságuk, az is átalakul, ahogyan a környező világot látják. A lassú, szinte meditatív állapotban végzett gyakorlatok közvetlenül is hatnak az idegrendszerre, megnyugtatják azt.

 
Az elsődleges tüneteken túl az egyes izmok, ízületek rossz terheléséből adódó egyéb kellemetlenségek is megszűnhetnek, sőt lelki hatásuk is van az óráknak: az idegrendszer és a mozgás egymásra hatása nemcsak az utóbbit formálja át, hanem az előbbit is – a test ismeretén keresztül az önismeret is fejlődik. Épp ezért a mozgástanár szerint szinte nincs is olyan ember, akinek ne volna ajánlható, hogy ellátogasson néhány Feldenkrais-órára.

Nagyon sokan érkeznek különféle mozgásszervi problémákkal, de nagyon jót tehet a módszer a kismamáknak vagy épp az önismeretre vágyóknak is. Külföldön komoly testi és lelki problémák gyógyításában is használják, kezelnek vele például sclerosis multiplexben szenvedőket, születési sérült gyerekeket, vagy épp anorexiásokat, akiknek a testképzavarán is segíthet a mozdulatok és azok hatásának tudatosítása.

„A testem tanulta meg a mozdulatokat”

„A Feldenkrais-módszerre a masszázzsal, mozgással hosszú évek óta foglalkozó barátnőm hívta fel a figyelmemet, látva, hogy a hátamban, a testemben mennyi feszültség van – meséli Adrienne egyik tanítványa, Ézsöl Andrea, aki két évvel ezelőtt kezdett ismerkedni a módszerrel. – A Feldenkrais-órák nagyrészt földön fekve végzett, mikrofinom, odafigyelő mozgásaikkal messzemenő, látványos eredményeket hoztak. Az egyik ilyen nagy áttörést a derekat nem terhelő felülés jelentette, amelyet az óra végére úgy megtanult a testem, hogy onnantól kezdve saját magától is így kel fel fekvő helyzetből.

Az egyik kedvenc történetem, amikor az egyik órán hátra kellett fordulni, és én a kinyújtott könyökömtől nem tudtam, amit szóvá is tettem. Adrienn nagyon kedvesen felhívta a figyelmemet rá, hogy senki nem mondta, hogy a könyöknek nyújtva, egy helyben ott kell maradnia. Apróságnak tűnik, de jól mutatja, milyen jól be lehet ragadni megszokott sémákba – teszi hozzá Andrea.

– A csoportos órákon együtt, Adrienn instrukciói nyomán végezzük a mozdulatokat – mondja Andrea. – Az instrukciók mindig a résztvevők aktuális mozdulataihoz igazodnak. A cél az, hogy a test kipróbálja és a jó tapasztalat révén megtanulja, befogadja az új, optimális mintákat. A csoportos órák hatékonyságát megsokszorozza a magánóra, ahol manuálterápiával, már nem önmagamat mozdítva, hanem a tréner kezének engedve sajátíthatók el az új mozdulatok. Nálam az elsődleges cél az volt, hogy a csontváz egyes részei között talptól fejtetőig megteremtődjön az összeköttetés, így az egyes részeknek ne önmagukban, kizárólag az izmok erejével kelljen mozdulniuk, hanem használhassák az egész rendszer erejét és támogatását, ezzel növelve a vér- és oxigénellátottságot is. 

Kezdetben rugózó, magas sarkúban inkább dobogó járásomat szerettem volna lekerekíteni, mert egy divatbemutatón való fellépésre készültem, ahol roppant kellemetlenül éreztem volna magam “végigzötyögve” a kifutón. Öt-hat alkalom alatt Adrienn segített tovább egyenesíteni a hátamat, ellazítani és kimozgatni a csípőmet, így a kifutón már lazán, teljes természetességgel mozogtam” – számol be az eredményről Andrea.

A módszerről ezeken az oldalakon is olvashatsz:
• http://www.feldenkrais.hu/
• http://www.feldenkrais-budapest.hu/
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Moshe_Feldenkrais