A jó memória nem feltétlenül szerencse kérdése, ha törődsz vele, meg tudod jegyezni. Legtöbbször azért nem jegyzünk meg dolgokat, mert túl van terhelve az agyunk, fáradtak, stresszesek vagyunk, és nem figyelünk oda igazán. Amit pedig nem jegyzünk meg, arra emlékezni sem tudunk. A jó emlékezetnek a lényege, hogy agyunkat formában tartsuk különböző gyakorlatokkal, lényegében az agyunk is edzést kíván a megbízható teljesítmény érdekében.
1. Így jegyezz meg neveket
Napóleonról úgy tartják, hallatlan népszerűségének egyik oka az volt, hogy több ezer katonáját ismerte név szerint. Egyes adatok szerint azonban az emberek kétharmadának van gondja ezzel. Az alábbi trükk talán segíthet.
Mivel bemutatkozáskor mindenki a saját nevére koncentrál, már ekkor gondot okoz a másik nevének megjegyzése. Bemutatkozásnál tehát tudatosan figyelj oda az illető nevére. Inkább kérdezz vissza, hogy jól értetted-e – ilyenkor még nem kínos –, majd gyorsan ismételd meg magadban többször a nevet, ugyanis ismétléssel vésődnek be az új információk az agyba. Ezt követően gondolatban társítsd valamihez a hangzása, a jelentése vagy valamilyen értelmes szóhoz való hasonlóság alapján. Lehet ez „édes Péter”, a „furcsa hajú Fruzsina”, „illatos Ilona”, bármi, ami eszedbe jut a névről vagy az illetőről. Mindegy, mit találsz ki, a lényeg a pluszinformáció, amely ahhoz kell, hogy jobban rögzüljön a név. Elköszönéskor pedig lehetőség adódik az ismétlésre. Mondd ki a nevet még egyszer, amikor elköszönsz. Például: „Viszlát, Péter, örülök, hogy találkoztunk!”
| A „furcsa hajú Fruzsina” |
2. Megtettem – vagy csak akartam?
Ez a típusú memóriazavar szinte mindig begyakorolt, automatikus cselekvéseknél fordul elő, mivel amit már több ezerszer megtettünk, azt nehezebben differenciálja az agy, mint a ritkábban elvégzett feladatokat.
Így fordulhat elő, hogy nem tudjuk megkülönböztetni, hogy valaminek a megtételét csak terveztük, vagy valóban végre is hajtottuk. Az ilyen megcsúszások tekintélyes része kiküszöbölhető, ha sikerül valahogy a figyelmünket bevonni. Ha sokszor fordul elő, hogy az irodában égve felejted a villanyt, nem kapcsolod be a riasztót vagy az üzenetrögzítőt, célszerű egy „zárólistát” készíteni, és a kijáratra rögzíteni, valahogy így: ablak, üzenetrögzítő, riasztó, így kifelé menet minden pontot felidézel egy pillanatra.
3. Egyszerű tipp PIN kód megjegyzéséhez
A számsorokat a legnehezebb megjegyezni, mert nem köthetők semmihez, ezért próbáld meg átfordítani szövegbe. Adj a számsornak értelmet.
A számokból a mobiltelefon billentyűinek segítségével könnyen készíthetsz szöveget. Tegyük fel, hogy a kódod 9256. A 9-es szám billentyűjén wxyz betűk vannak, a 2-es számon abc, az 5-ösön jkl, a 6-oson mno. Most keress számodra érdekes szavakat ezekkel a betűkkel, például zajos, zakó stb.
4. Már megint nem találom…
A szétszórtság, azaz a figyelem elkalandozása az egyik oka annak, hogy nem találjuk a gyakran használt tárgyainkat. Ha az a típus vagy, aki folyton keresgéli a tárgyait, akkor nálad a memóriazavar hátterében a figyelmetlenség áll.
Törekedj a jelenlétre minden pillanatban, vagyis próbálj meg mindig arra koncentrálni, amit éppen teszel. Megkönnyíti az odafigyelést, ha egy belső monológgal követed a cselekvéseidet: „Most beteszem a kulcsomat a táskámba.” Ezzel a módszerrel jól fejleszthető a figyelem fenntartása. Tovább javítható a figyelem az érzékszervek bevonásával is. Ha megcsörgeted a kulcsot, mielőtt elteszed táskád valamelyik rejtett zsebébe, ahol vélhetően nem fogsz egyhamar rátalálni, akkor a hallás bevonásával már esélyesebb, hogy megjegyzed, hova is tetted.
5. Szemüveg, kocsi, kulcs… Parkolási trükk
A statisztikák szerint az emberek leggyakrabban a szemüvegüket, kulcsaikat és az autójukat keresik. A többszintes parkolóházakban alkalmazd az alábbi módszert!
Csökkentheted a kereséssel töltött időt, ha 1. hangosan kimondod az emelet vagy a parkolószint számát, miután leparkoltál; 2. a lifthez menet többször is visszanézel, és betájolod a kocsid elhelyezkedését; 3. figyelj, hogy a parkolóból jövet hol, melyik nagyobb üzletnél lépsz be a bevásárlócentrumba. Ugyanezt a módszert utcai parkolásnál is használhatod.
5. A tartós stressz károsítja a memóriát
A memória legnagyobb ellensége a stressz, részben azért, mert maga a stresszhelyzet tölti ki a figyelmünket. És mivel csak azt tudjuk megjegyezni, amire képesek vagyunk odafigyelni, stresszes időszakban egyre feledékenyebbé válunk. Memóriajavítás szempontjából azok a meditációs módszerek előnyösek, amelyek lecsendesítik a gondolkodás turbulenciáját és javítják a figyelem koncentrációját.
Próbáld ki a Benson-féle relaxációt!
Keress egy nyugodt helyet, és helyezkedj kényelmes pózba. Lélegezz az orrodon keresztül, és minden kilégzéskor mondj magadban egy egyszerű szót, például: béke, nyugalom.Tarts fenn egy passzív, megfigyelő attitűdöt, és hagyd, hogy az ellazulás a saját tempójában jöjjön létre.
A nyugalmas körülmények, a kényelmes testhelyzet, az ismételgetett szó és az egyenletes légzés révén néhány perc alatt szükségszerűen lazább és nyugodtabb leszel. Rendszeres gyakorlással bejáratódik ez a készség.
7. Ha fáradt vagy, nehezebben emlékszel
Ha nem pihensz eleget, akkor előbb-utóbb tapasztalni fogod magadon a feledékenység tüneteit. A pihenés és a megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen feltétele a jó agyműködésnek.
Ha kimerültél, vagy túlterhelted magad, akkor ne várj túl sokat a memóriádtól. Próbáld ki az „egyszerre csak egyet” elvet, vagyis következetesen egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, amíg nem végeztél. Memóriánk akkor működik a legbiztosabban, ha sikerül figyelmünkkel teljes egészében arra koncentrálni, amivel éppen foglalkozunk.
8. Hogyan jegyezz meg útvonalakat
Minden bizonnyal evolúciós okai vannak annak, hogy a férfiaknak jobban megy a tájékozódás. Őseink közül a nők otthon sertepertéltek, míg a férfiak a vadászat során jó messzire elportyáztak. Íme néhány jól bevált recept női vezetők számára:
1. Ha új helyre utazol, legyen az a szomszéd kerület vagy egy távoli város, először tanulmányozd a térképet. A közlekedés struktúrája a térképről többnyire jól megérthető.
2. Mielőtt elindulsz, nézd ki térképen az útvonalat, majd gondolatban menj végig rajta.
3. Vezetés közben keress támpontokat, és jegyezd meg azokat. A nagyobb útvonalváltáskor mindig nézz körül, és mondd ki hangosan, mit látsz. Jobbra fordultam egy olasz étteremnél, akkor visszafelé, majd balra kell fordulnom ugyanitt.
9. Joan Minninger módszere
Egy amerikai pszichológus, Joan Minninger négy stratégiát ajánl általánosan az emlékezés megkönnyítésére.
Légy érzelmes!
Mivel jobban emlékszünk arra, ami valamilyen érzelemhez kötődik, ha valamit meg akarsz jegyezni, akkor abba igyekezz érzelmeket is belevinni. Szeresd, gyűlöld, félj tőle, őrülj meg érte, és egyben emlékezni is fogsz rá.
Légy logikus!
Mivel könnyebben emlékszünk arra, aminek van valami értelme, vagy legalábbis aminek értelmet tudunk tulajdonítani, ezért teremtsd meg az emlékezés struktúráit. Egy értelmetlen szósort nem könnyű megjegyezni, de ha összekötöd gondolatban valami hasonló, de értelmes szóval, akkor könnyebb.
Jutalmazd meg magad!
„Meg kellene jegyezni”, „megpróbálom megjegyezni” – ha nem elég a motiváció, nem megy. Akarnunk kell emlékezni, és azután igazi örömmel megjutalmazni magunkat, hogy emlékeztünk egy névre, egy eseményre stb. Az emlékezés öröme akkor is jár neked, ha valamilyen kellemetlen feladatra emlékeztél.
Használd az érzékszerveidet!
Ha meg akarsz jegyezni egy telefonszámot, akkor lásd leírva, mondd ki többször hangosan, hogy halld is, érezd az ujjaiddal a billentyűket, az ujjmozdulatokat, ahogy beütöd a számokat. Ha mind az öt érzékszervedet mozgósítod, könnyebben bevésődik az élmény az agyban.
10. Cicero hosszú szónoklatai
Egy beszéd vagy bármilyen szöveg megtanulásának klasszikus módja Szimónidész és Cicero módszere, az úgynevezett topográfiai módszer.
A hagyomány szerint Cicero úgy tanulta meg hosszú szónoklatait, hogy egy adott útvonalon a lakását járta végig. Minden helyiségben elmondott egy bekezdést, majd továbbsétált a következő helyiségbe. Mindez ma már csak érdekesség, de vizsgaidőszak alatt érdemes kipróbálni.