Időnk körülbelül 90 százalékát lakásban, irodákban, egyszóval beltérben töltjük, ahol meglepő módon sokkal több ártalmas, egészségkárosító anyaggal találkozunk, mint a szabadban. Ha a kertben grillezés közben a fűbe esik egy falat, gyakran eszünkbe sem jut, hogy az még fogyasztható, ha viszont az étel a konyhai padlón landol, sokan gondolkodás nélkül bekapják („hiszen tegnap felmostam!”).
Pedig a lakás padlója tele van káros anyagokkal, a legtöbb ezekből a hálószobában, az ágy alatt gyűlik össze. Most tizenkét országban – köztük hazánkban, a Levegő Munkacsoport közreműködésével – vizsgálták a háztartási por összetételét. A porcicákkal nem az az egyetlen gond, hogy nem túl esztétikusak; kiderült, hogy káros vegyi anyagok sokaságát tartalmazzák. Ezek a kemikáliák egészségkárosító hatásúak: beavatkoznak a hormonrendszerbe és már egész kis koncentrációban komoly problémák kiváltó okai lehetnek a meddőségtől a daganatos betegségekig.
A porba bútorokból, játékokból, kozmetikumokból, vagy akár különböző készülékekből kerülhetnek az ártalmas anyagok. Ha keverednek, akkor az úgynevezett koktélhatás érvényesül: a káros hatások összeadódnak. A fő gond az, hogy ezen anyagokat legkönnyebben a földön játszó gyerekek lélegzik be.
A magyarországi vizsgálatokra Hajdú Péter és Sarka Kata lakását választották. A házaspár ágya alatt nagy mennyiségben kimutatták egy bizonyos ftalát (DINP) jelenlétét. A gyermekek, magzatok fejlődésére különösen veszélyes ftalátok károsan hatnak a hormonrendszerre, a férfiak nemzőképességére, és a mellrák kockázatát is növelhetik (az unióban már korlátozták egyes ftalátok felhasználhatóságát gyermekjátékokban, illetve olyan termékekben, amelyekkel közvetlenül érintkezhetnek a gyermekek, viszont sajnos még nagyon sok a hormonrendszerünket károsító anyag van a hétköznapi termékeinkben). Szintén magasabb koncentrációban tartalmazott a minta higanyt és brómozott égésgátlókat, melyek közül többet is betiltott már az EU.
Mellékesen az is kiderült, hogy a Hajdú-lakásban példás higiénia uralkodik; Pál János, a munkacsoport témavezetője elmondta, hogy Svédországból kapott kézi porszívóval vonultak ki a producer lakására, ám hiába mentek szándékosan takarítás után egy héttel, „szenvedés volt, míg annyi port össze tudtak szedni, ami elegendő az elemzéshez”.
Hajdúék hálószobaporát Svédországba küldték, egy ottani labor vizsgálta meg. Mint mondják, nem létezik kimondottan „magyar por”, az anyagösszetétel inkább attól függ, milyen bútorok, berendezések vannak a lakásban, ezek mennyire újak és milyen gyakran takarítanak.
„A vizsgálatok szerint teljesen általános, hogy kiemelkedően veszélyes anyagok mutathatók ki az emberek ágyai alól, ezért az Európai Uniónak és tagországainak határozott lépéseket kell tenniük – jelentette ki Anne-Sofie Andersson, a nemzetközi pormérést koordináló Nemzetközi Vegyi Anyag Titkárság igazgatónője. A jelenlegi uniós szabályozás ugyanis nem védi meg az embereket a gyártóktól származó káros vegyi koktéltól.
Aki kíváncsi, hogy mi található saját ágya alatt az esetlegesen oda esett zoknikon kívül, az Magyarországon is felkérhet akkreditált laboratóriumot ennek elemzésére – körülbelül százezer forintért. A szakemberek azt tanácsolják, inkább ne pakoljuk tele a lakást műszaki cikkekkel, kerüljük a PVC padlót, műanyag pohár, tányér helyett használjunk üveg vagy porcelán étkészletet. Ha tehetjük, fából vagy egyéb természetes anyagból készült bútorokat vásároljunk. Kerüljük a rovarirtók használatát a lakásban, alkalmazzunk nedves portörlést, és vegyünk példát Hajdú Péterről és Sarka Katáról, akik olyan szűrő porszívót használnak, amely a legfinomabb részecskéket is felszívja, nem csak felkavarja azokat, hogy még inkább szétterítse a levegőben.