A Facebook még a harmincas generációnak is okoz fejtörést, és néha a szüleink is olyan alaproblémákkal hívnak fel, hogy hol találják a “sajátgépet”. Ehhez képest a nagyszüleink korosztályának elsőre kész rejtvény lehet az internet, mégis akadnak olyan hetven év felettiek, akik virgoncan elneteznek hosszú órákat naponta.
A Skype-on beszélik meg az ebédet
“Nem szeretem a Facebookot, mert ott mindenki mindent olvashat. Nem mintha titkokról lenne szó, vagy forradalmat szerveznék, csak szeretem megtartani az intimitást a beszélgetőpartnereimmel” – mondja dr. Kertész György hidrobiológus, aki Bálint Ágnessel írta egykor a Vízipók-csodapók című mesefilmet. A természettudós 84 évesen is az internettel ébred. Négy éve hagyta abba az aktív kutatást, mostanában a kozmológia és az ősállattan foglalkoztatja a fantáziáját, mert ezekre korábban nem jutott ideje. Most épp dinoszauroszokról szóló új eredményeket gyűjt rendszerbe a netről.
“Inkább a Skype-nak vagyok a barátja, mert ezen keresztül tudjuk tartani a kapcsolatot a legkedvesebb ismerősökkel és a családdal” – magyarázta. Míg beszélgetünk, egy Los Angeles-i ismerős jelentkezett be nála videocseten, hogy hazajött, találkozzanak. Bár sokat ül a gépnél, a felesége nem bánja, mert ő is ugyanígy van vele. “Nincs nálunk olyan vita, hogy akkor elválok és vedd feleségül a számítógépedet” – jegyzi meg Kertész György. Még a közös ebédet is Skype-on egyeztetik, miközben kétszobányira ülnek egymástól…
“Sokáig csak pasziánszoztam”
Szabó Ferencné, Cili elmúlt hetvenéves, de még a hoax jelentésével is tisztában van. Maga nyomozta ki a Google-on, amikor belefutott egy átverős vírusriasztásba. “Délután ötkor beülök a gépbe és éjfél körül szállok ki belőle. Még mindig jobb, mint a tévében nézni a sok érdektelen műsort” – mesélte nekünk Skype-on. Itt esténként általában a barátnőkkel fecsegik ki, kinek mi a bánata, hol akadt el a nettel, és persze recepteket cserélnek.
Azt mondja, sokkal mozgalmasabb az élete, amióta netezik: színházjegyeket kap, kirándulásokat szerveznek maguknak, de látogatták már meg online ismerősök Németországból, Svájcból és Olaszországból is. A Facebook helyett egy német közösségi oldalon barátkozik, ebben az sem akadályozza meg, hogy a nyelvet csak icipicit beszéli. “Azért van a fordítógép. Benyomom a szöveget és lefordítja!” A Facebooktól viszont tart: “Ott olyan események vannak! Tvrtko is beszélt róla a tévében, és velem is előfordult, hogy szédíteni akart egy férfi, de nem hittem el a negyedét sem annak, amit ígért. Telefonon is hívogatott, aztán mondtam neki, hogy három gyerekem van és mindhárom rendőr.”
Cili minden idősnek ajánlja a netezést, azt mondja, ez szellemileg is frissen tartja az embert: “Erőltetem az agyamat, pláne ha újat tanulok, és nem érzem magam annyira egyedül. Jó érzés, hogy gondol rám valaki a világ másik részén.” Ahhoz képest, hogy milyen profi, még csak két éve kezdte el a Kattints rá, Nagyi! programmal a Budapesti Művelődési Központban. “Itt állt a gépem sokáig, de nem volt rajta internet, mert azt gondoltam, minek. Csak pasziánszoztam rajta és közben tévét néztem. Aztán beleszerelmesedtem, és nagyon akartam csinálni. Egyedül viszont nagyon nehéz. Azért jó egy ilyen klub, mert nem megy el a kedve senkinek, ha elakad. Átsegítik a holtponton” – mondta Cili, aki maga is felügyel a klubban, és innen, a neten át üzeni: bárkinek szívesen segít.
754 ismerős
Kiss László két évtizede ment nyugdíjba a MÁV-tól, és több mint hétszáz ismerőse van a Facebookon, ami egy tininek is becsületére válna. A tiszteletbeli hajóskapitány emellett nagyjából az összes közösségi oldalra regisztrált, de a Twitterbe “csak bele szokott kukkantani néha, ha van valami érdekes”. A furcsa ismeretlenek bejelentkezésétől sem esik zavarba.
“Olyanok is bejelölnek, akiket nem ismerek. Ezeket el szoktam fogadni, persze rákattintok és megnézem, ki az illető, nehogy valami gyanús manusz legyen, mert ilyenek is vannak. Szerintem nagyon jó dolog, hogy megemlékeznek az ember névnapjáról, szülinapjáról” – mondta. Egyedül él Tiszacsegén, mivel a felesége tizenegy évvel ezelőtt elhunyt. Az otthoni magányt többek között online zenehallgatással űzi el.
Nyugdíjasként ő sem lazított sokat, ’93 és 2004 között segített újraszervezni a csegei hajózást, majd tavaly decemberben két miskolci vállalkozóval fogtak bele újra. Az ünnepélyes alkalomra készült virágkoszorúval látható a Facebook-profilján. “A 38 hajóból egyedül az enyémnek volt feltéve a programja napról napra, óráról órára az internetre, és ezért jelentkeztek az ország minden tájáról. Ekkor tanultam meg az internetezést autodidakta módon” – fejtegette a siker titkát.
“Az internetet fantasztikus dolognak találom, mindenkinek tanácsolom, hogy használja. Idős korban is az a lényeg, hogy mindenkinek legyen célja, feladata, mert ha a négy falat nézi, akkor előbb-utóbb a sírásót kell bejelölni” – fogalmazta meg az életfilozófiáját. Őt ettől nem kell félteni, a nyolcvanadik születésnapját november végén, Athénban ünnepli, ahogy ő mondta, “az Akropoliszon, Athéné istennő lábainál”.