Letehenezték a terhesen futó anyukát

„Önző tehén!” – kiáltotta egy babakocsit toló édesanya a hat hónapos terhes Jenny után, aki épp a napi köreit futotta a közeli parkban. A fiatal brit nő először azt hitte, nem neki szólnak a sértő szavak, de a nő a biztonság kedvéért még utánakiáltott: „Szégyelld magad, hogy hiúságod fontosabb, mint a meg nem született kisbabád!”

A Daily Mail beszámolója szerint a szegény kocogó kismama a beszólás hallatán egyszerűen megnémult, elsírta magát, majd elszaladt. De nem a babakocsis nő volt az egyetlen, aki rossz szemmel nézte a kocogó kismamát. Sokan felelőtlenséggel vádolták, többségük nő volt.

A fiatal nő imád futni, minden nap kocog a közeli parkban, és erről terhesen sem akart lemondani. Nőgyógyászával megbeszélte, hogy nem kell abbahagynia a mozgást a terhesség ideje alatt sem, sőt a mozgással kimondottan jót tesz magának és gyermekének, a futással erősíti a kicsi szívét, jobb lesz a keringése, ráadásul az, aki fizikálisan fitt, könnyebb szülésre és gyorsabb felépülésre számíthat. A fiatal anyuka szerint ő a futásnak köszönhette, hogy terhessége alatt egy percig nem fájt a háta, nem dagadtak meg a lábai, sem a térde.

Így az orvos tanácsára a futással csak a terhesség utolsó hetében hagyott fel. Az édesanya szerint terhes nők edzése mind a mai napig egy szociális tabu, holott az újdonsült édesanyák több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ami súlyos egészségügyi zavarokhoz vezethet – méghozzá nemcsak az édesanya, de a baba számára is rossz: magzati károsodást, cukorbetegséget okozhat. Nem véletlen, hogy Angliában diétára és edzésre kötelezik a túlsúlyos kismamákat.

Futni terhesen is szabad

Ezt vallja Péntek Enikő kétgyermekes édesanya, a Fittmamablog szerzője is. „Első várandósságom elején még rendszeresen futottam, a második során már csak a kisfiam után a játszótéren. A 16. hét körül érzékenyebb lett a pocakom, nem esett már jól a futás, le is álltam vele. Helyette kialakítottam a saját gyengéd erősítő edzésemet” – meséli a sportos anyuka.

„Persze vannak, akik kimondottan élvezik a futást még nagyobb pocakkal is, és nincs is ezzel semmi baj. Csak azzal kell tisztában lenni, hogy a várandósság időszaka nem rekordok felállításáról és határaink feszegetéséről szól. A másállapot más megközelítést kíván. Aki eddig futott, az kocogjon, aki eddig kocogott, az váltson közepes tempójú gyaloglásra!

A laza, kényelmes tempójú kardiózás tehát belefér, ha a terhesség normális lefolyású, és a kismama a várandósság előtt is edzésben volt. Terhesség alatt lazábbak az ízületek és az egyre szaporodó kilók is extra terhet rónak rájuk. A megfelelő edzettségi szint tehát alapkövetelmény. Tény azonban, hogy a futás és általában a kardiomozgás nem a legnépszerűbb a kismamák körében. A méhet tartó szalagokra jutó nagyobb terhelés miatt kellemetlen lehet a zötykölődés. Ez a terhesség előrehaladtával egyre fokozódik.