Tizenöt év álmatlanság

Sáfár Zsófia írása | 2013. Január 27.
Ha sosem tudunk mély álomba merülni, az ébrenlétünket sem leszünk képesek kontrollálni. Ez történt Hajnalkával is, aki tizenöt év álmatlanság után végre megtalálta a problémája igazi okát.

Hajnalka már régóta küzdött alvásrohamokkal. Csak évek múltán, amikor eljutott a megfelelő szakemberhez, derült ki, hogy egy ritka betegségben, az alvási apnoéban szenved. Problémájára nincs végleges gyógyír, de a légzés helyreállításával a tünetek – aluszékonyság, fáradtság, koncentrációzavar – megszüntethetők. „Már nagyon fiatalon elkezdtem dolgozni vasúti pénztárosként. Sokat utaztam Nagykanizsáról a déli Balaton-partra, mindig kora hajnalban keltem, és késő éjjel értem haza. Egy idő után feltűnt, hogy többször különösen aluszékony vagyok – meséli Ferincz Hajnalka Rita (40). – Elaludtam munka közben és a vonaton is, ahol – a kérésemre – a kalauzok vagy az utasok ébresztettek fel. A munkatársaim rám förmedtek, hogy éjjel aludni kell, és nem bulizni, holott soha nem mozdultam ki otthonról. Minél fáradtabb voltam, annál több bántás ért a részükről. Néha a közvetlen felettesem is megrovásban részesített. Az évek során egyre gyakrabban törtek rám az alvásrohamok, és egyre nehezebben tudtam koncentrálni a papírmunkákra is – ezt már nem foghattam a rendszertelen munkabeosztásomra.”

Nehezítő körülmények

Közben Hajnalkának autista gyermeke született, a fia édesapját pedig elveszítette. Így gyakran kényszerült arra, hogy a gyereket napközben az értelmi fogyatékosok otthonában helyezze el, hiszen már nappal is sok alvásra volt szüksége. De mindig fáradtan, nyűgösen ébredt, és napról napra kimerültebb lett. „Amikor már nem bírtam tovább a közlekedési vállalat időbeosztását és a bántásokat, közös megegyezéssel eljöttem a cégtől, hogy egy másik munkahelyen tiszta lapokkal kezdjek – folytatja Hajni. – Azonban csak betanított munkákat, illetve személy- és vagyonőri állást tudtam vállalni. Ha ülőmunkám volt, egyre többször törtek rám alvásrohamok, és lefordultam a székről, ha pedig álltam, akkor pillanatnyi összecsuklások jelezték, hogy ismét pihenésre van szükségem. Ilyenkor azt éreztem, hogy lemerevedek, képtelen vagyok megszólalni, segítséget kérni, és nehézkes, cammogó a járásom. Előfordult, hogy még úgy sem tudtak felébreszteni, ha a fülembe kiabáltak. Ezért legtöbbször a próbaidő végén megváltak tőlem a munkaadók.”

 

A horkolás is üzen

Miután Hajnit a háziorvosa a neurológiára küldte, narkolepsziás tünetekkel átirányították a pécsi alvásdiagnosztikai laborba, ahol súlyos fokú obstruktív alvási apnoét állapítottak meg nála. „Ez a betegség a garat alvás alatti ismétlődő elzáródásával, ennek következtében oxigénhiánnyal jár – mondja dr. Faludi Béla, a Pécsi Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium vezetője. – Számos tünete van. Az egyik a kóros, légzéskihagyásokkal tarkított horkolás, felhorkantások. A másik a nappali aluszékonyság. A gyakori oxigénhiányos periódusok nem engedik elmélyülni az alvást, úgynevezett mikroébredéseket okoznak, ezért soha nem tudjuk kipihenni magunkat. Az alvási apnoe betegség mögött számtalan kóros elváltozás állhat, kezdve az arckoponya csontjainak és lágyrészeinek eltéréseitől a megváltozott agytörzsi reflexeken át az elhízásig. Kezelésére egy légsínterápiás eszközt alkalmazunk. A készülék megszünteti az alvás alatti garatelzáródásokat, így azonnali javulást eredményez. Ha a beteg használja a gépet, másnap kipihentnek érzi magát, hiszen eljut a mélyalvás fázisába, így megszűnik a nappali aluszékonysága.”

Milyen terápiával kezelhető?
„Az alvási apnoés betegnek enyhe esetben elegendő altatót, nyugtatót, izomlazító hatású gyógyszert szednie, ezek ugyanis ellazítják a torok lágyszöveteit, így megszüntetik a horkolást. Az alvás ideje alatt használatos szájbetét is segíthet növelni a garat tágasságát. Középsúlyos és súlyos esetekben a légsínterápiás eszközök alkalmazása az egyetlen megoldás. Ha pedig szervi elváltozás van a garatban, azt egy fül-orr-gégészeti vizsgálat után műtéttel lehet orvosolni. Egyik fázisban sem javasolt a dohányzás, hiszen az rontja a garat és a légutak tágasságát” – figyelmeztet dr. Faludi Béla.

 

Testi-lelki kínok között

Az állandó fizikai gyengeségnél Hajnalka sokkal megterhelőbbnek érezte a rettegést attól, hogy nem tudja gondját viselni a fiának, vagy hogy elbocsátják, mert nem tartják megbízható munkaerőnek. „Azután sem sajnáltattam magam a kollégákkal, hogy megtudtam, pontosan mi a bajom. Tűrtem a megaláztatásokat, és arról ábrándoztam, ha meggyógyulok, kétszer olyan jól teljesítek majd, mint ők. Amikor már papírom volt arról, hogy narkolepsziás tüneteim vannak, a munkaadóim ezt megértéssel fogadták, mivel azonban az állapotom egyre súlyosbodott, végül megszűnt a legutóbbi munkaviszonyom is. Elmondhatatlanul zavar, hogy munkanélküliként semmi rendszeresség nincs a napjaimban, pedig tele vagyok tervekkel, de nem tudok egész nap ébren maradni. Ehhez lélegeztetőkészülékre volna szükségem, amire most nincs pénzem.” Szülei a mai napig mindenben támogatják Hajnit. Nekik köszönheti, hogy annyi év nehézség után is pozitívan áll a betegségéhez, és nem hagyta el magát. Egy gyerekkori jó barátnője – aki pszichiáter – megjegyezte, hogy számára is példaértékű a küzdelme. Hajni most teológiai főiskolára jár. Hiába legyintett több ismerőse, hogy ez badarság, hiszen az előadásokon is elalszik néha. Tanárai és évfolyamtársai tolerálják a problémáját. „Lelki gondozó szeretnék lenni, hogy a sorstársakba is erőt öntsek. Hiteles szakember leszek, hiszen nemcsak tanulok a gondokról, hanem át is élem a megpróbáltatásokat.”

Bővebben a témáról:
• Várdi Visy Katalin: Légzészavarok alvás alatt (Medicina)
• Dr. Wilfred R. Pigeon: Édes álom – A jó alvás kézikönyve (Sanoma Media)
www.alvasdiagnosztika.com
www.alvascentrum.hu 

Árulkodó jelek

A magyar népesség 5 százaléka küzd alvási apnoéval. Mivel a tünetek kezdetben enyhébbek, érdemes már a legapróbb jeleket is figyelembe venni, hogy a problémát minél előbb kezelni lehessen.

Leggyakoribb tünetei:

• hangos, szaggatott horkolás
• nappali aluszékonyság, fáradtság
• éjszakai légzésszünet
• nyugtalan alvás
• reggeli fejfájás, szájszárazság, kialvatlanság
• éjszakai szapora és rendszertelen szívverés, izzadás
• levertségérzés, koncentrációzavar
• mentális és pszichés teljesítőképesség csökkenése
• depresszív tünetek

Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
  • „Instant megváltás nem létezik” – Interjú Müller Péterrel és Domján Lászlóval
  • Teszt – Hallgatsz a megérzéseidre?
  • Ünnepre hangolva
  • Simítsd el a lelked ráncait
  • Te miben hiszel?
  • Hét lépés a mennyország – Zarándokutakon önmagunk felé

    Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt és most megteheted!

 

Exit mobile version