Gyermeket tervezel? Lazíts!

nlc | 2013. Július 21.
Újabb vizsgálat igazolja a stressz és a teherbeesés elmaradása közti kapcsolatot.
Gyermeket tervez? Lazítson!

Rossz, rossz, nagyon rossz a stressz számtalan szempontból, ezt már tudjuk. Sok szövődménye ismert, megfigyelések igazolják, hogy többféle betegség – többek közt a gyomorfekély, idült vastagbélgyulladás, magas vérnyomás, neurodermatitisz, asztma, ízületi gyulladás, pajzsmirigytúltengés – kialakulásában szerepet játszhat – mondja dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.

A stressz tehát az egész szervezetre hatást gyakorol, így a túlzott hajtás a hormonrendszert és az immunrendszert sem kíméli. Az viszont sokunknak új információ, hogy a stressz a szervezetben akár olyan gyulladást is okozhat, amely negatívan befolyásolja a petefészek működését, így csökkentve a fogantatás esélyét – derül ki egy, az American Journal of Human Biology folyóiratban közölt vizsgálatból. A magyarázat az, hogy a szervezet fokozott igénybevétele miatt úgynevezett akutfázis-fehérjék, így például CRP is megjelenhetnek, ez pedig csökkentheti a fogantatáshoz nélkülözhetetlen progeszteron mennyiségét.

Terhesség és progeszteron

Kathryn Clancy, a kutatást vezető antropológusprofesszor ezt úgy magyarázza, hogy a szervezet elsősorban önfenntartásra törekszik, a fajfenntartás, a reprodukció csak ezt követően lép előtérbe.
A kutatók fordított arányosságot fedeztek fel a CRP és a progeszteronszint közt, az eredmény tehát alátámasztotta a széles körben ismert kapcsolatot az elhúzódó stressz, az extrém igénybevétel (háború, leromlás, nagyfokú fizikai terhelés) és a petefészek csökkent működése között. A méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik képessé arra, hogy a megtermékenyült és osztódásokon is átesett petesejt beágyazódhasson. A várandósság korai szakaszában – egyéb tényezők mellett – a méhösszehúzódásokat gátló hatásánál fogva ez a hormon is biztosítja a terhesség megmaradását. Csökkenésének viszont egyértelmű következménye a fogantatás elmaradása.

Stressz és CRP

A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, illetve a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére.
Érdekesség, hogy a CRP értékét a finomított liszt és a cukortartalmú élelmiszerek túlzásba vitt fogyasztása is megemelheti; ebből a szempontból is jobbak tehát a teljes kiőrlésű élelmiszerek.

Exit mobile version