A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Az 1960-70-es években Amerikában alakultak a hippi kommunák, leginkább azokból a férfiakból, akiket a vietnami háborúba kényszerítettek, amiben nem hittek, és olyan nőkből, akik nem akartak az anyjuk nyomdokaiba lépni. Az egyenlőség eszméjét magukhoz ölelve alapították a kommunákat.
Az országban ehhez még egyre több olyan egyetemista is lett, akiknek kilátástalan volt, hogy állást találjanak, és felnőtt a nők egy generációja, akik már elutasították a nők elnyomását. Ennek az elégedetlenségnek lett az eredménye a hippi mozgalom, amiben közös élettérben, kommunában éltek egymással a saját szabályaik alapján az emberek. A hippiség környezettudatossággal is együtt járt, maguknak művelték a földet, termesztették az ételt, lecserélték a műanyagot természetes anyagokra, a szintetikust organikusra.
Minden hippi kommuna más volt: némelyik mélyen vallásos alapokon működött, míg mások erkölcsi szabadságban, sőt akár poligámiában éltek. Az egyikben szabad volt a drog, a másikban viszont szigorúan tiltották. Sőt abban is különbözhettek, hogy agrár irányba mentek vagy rockbandát alapítottak és abból csináltak üzletet kapitalista módon. Nem volt egységesen ráhúzható modell, úgyhogy nagy tévhit az, hogy minden hippi füvezős, mezítlábas, fesztiválozós alak lett volna.
Az 1980-as évekre megkopott a hippi kommunák fénye, de azért a mai napig léteznek olyan faluk, ahol hippiként élnek az emberek. A régi képekről azonban jól érezhető, hogy milyen lehetett hippi kommunában élni.
