Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly –véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója.
2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, ott pedig sok egyéb mellett számos palackmaradványt is találtak, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl – magyarázta Rózsa Zoltán.
Így zárták ki, hogy zsidók lakták volna a területet, valószínűleg inkább a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok. A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni.
Találtak bizonyítékot
A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között voltak használatosak – magyarázta a régész.
Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.
Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a történelemtudomány gondolta; vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az eddig gondoltaknál jóval korábban – mondta Rózsa Zoltán.
A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá – vélekedik a régész.