Az év különböző részeiben számos ehető virág nyílik csak úgy önmagától a nagy határban, de akár otthon, a kiskertben vagy a teraszon, balkonon is termeszthetjük őket, hogy aztán a lehető legváltozatosabb módon használjuk fel a konyhánkban.
A botanikus szakértő szerint egy a fontos: hogy biztosak legyünk abban, hogy az elfogyasztott virág az, ami, mert ha véletlenül mással keverjük össze, akár súlyos mérgezést is kaphatunk. Épp ezért a legtöbb esetben okosabb az ehető virágok házi termesztése, mint gyűjtögetése. „Az is aggodalomra adhat okot, hogy ezeket a növényeket Magyarországon dísznövényként termesztik és forgalmazzák, azaz amennyiben kezelték növényvédő szerrel, annak az élelmezésügyi várakozási ideje egyáltalán nem biztos, hogy a megvásárlás pillanatában lejár. Így vagy magunknak termesszük őket, vagy a fogyasztásukkal legalább egy hónapot várjunk a megvásárlás után. Ha ezeket a szabályokat betartjuk, az ehető virágok sokat segíthetnek nekünk az étkezésünk változatossá tételében, és az egészségmegőrzésben is” – mondja Szabó-Szöllösi Tünde. És most lássuk csak, melyek is ezek a finom és különleges ízű, igencsak egészségbarát szirmos szépségek!
Szabó–Szöllösi Tünde botanikus (fotó: facebook)
Salátaboglárka
A salátaboglárka egy, március végén nyíló, napsárga szirmokat bontó növény. Eredeti élőhelyét tekintve nyirkos, árnyas ligetekben fellelhető, ám ha a kertbe telepítjük, igen gyorsan elszaporodik. Tavasszal évről évre ontja a salátába tökéletes fényes leveleit, és ízletes, sárga virágait. A növény virágzása előtt C-vitaminban rendkívül gazdag, emellett igazi vértisztító csodaszer. Svédországban olyannyira kedvelt, hogy még levest is főznek belőle!
A salátaboglárka (Ficaria verna) március végétől májusig nyílik. Dombvidéki és hegyvidéki nedves réteken, sövényekben, a ritkás és nedves lombos erdőkben, patakok mellett fordul elő, sokszor tömegesen. Kertbe telepítve gyorsan elszaporodik. (fotó: wikipedia)
Angyalgyökér
Ez a növény nyár közepén, végén – tehát éppen mostanában – virágzik, és a kétnyáriak családjába tartozik. Változatos színekben pompázik: szirmai lehetnek levendulakékek, rózsaszínek, vagy akár vörösek is, így már csak a látványával is nagyon feldobhatjuk az ételeinket. Az angyalgyökér minden része ehető. Az íze leginkább az édesgyökérhez és a zellerhez hasonlít. Emésztést serkentő, görcsoldó hatású, emellett fokozza az étvágyunkat is.
Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica L.) a zellerfélék családjába tartozó gyógy-, és fűszernövény. (fotó: wikipedia)
Krizantém
A krizantémról leginkább csak szomorú események kapcsán hallani, pedig ez a virág ugyancsak éltető! Sárga változata például a leghatékonyabb természetes megoldás a láz, a meghűlés, vagy a fejfájás kezelésére. Rendszeres fogyasztása csökkenti a hőség okozta kellemetlen testérzetet is. A szirmok íze enyhén fanyar, pikánsan kesernyés, így a növény leginkább salátaízesítőnek jó.
A krizantém avagy margitvirág (Chrysanthemum) az őszirózsafélék családjába tartozó, több mint 40 fajt számláló növénynemzetség. (fotó: wikipedia)
Büdöske
A büdöske, azaz szebb nevén bársonyvirág szirmait gyógyteák, saláták és különféle köretek ízesítéséhez is használhatjuk – ami az ízét illeti, remek helyettesítője lehet például a sáfránynak, de akad belőle citromos aromájú változat is. A növény színét tekintve a sárga különféle árnyalataiban pompázik, így ugyancsak feldobhatja a tányérunk hangulatát. Antibakteriális hatású, segíti a sebgyógyulást és sejtregenerálódást, gyógyteában fogyasztva pedig megnyugtat, ellazít.
Egy férfi büdöskével díszített imacsónakot ad át egy hindu ünnep alkalmával a Gangesz partján, az indiai Varanasiban. (fotó: Lea Goodman/Getty Images)
Ibolya
Édességeink készítésekor titkos fegyverünk lehet az ibolya! Az április környékén nyíló szépség ugyanis ideális ahhoz, hogy szirmaival még különlegesebbé tegyük a süteményeinket – keverhetjük a tésztába, de díszként rájuk is szórhatjuk a virág szirmait, levelét pedig salátákba rakhatjuk. Az ibolya fogyasztása ráadásul jó hatással van a hörghurutra, megszünteti az álmatlanságot és idegnyugtatóként is működik.
Ehető ibolyával díszített étel. (fotó:
Kerti sarkantyúka
Virágai májustól októberig folyton nyílnak, lehetnek napsárgák, narancs vagy épp vörös színűek is. A levelek és a szirmok íze leginkább a borséra emlékeztet, így hát a kerti sarkantyúka remek fűszer lehet levesbe, húsokhoz vagy köretekhez egyaránt. Ha ecetes-sós lében, bimbó állapotban tartósítjuk a virágokat, a kapribogyóhoz hasonló ízű, különleges finomságot kapunk. A növény enyhén antibiotikus hatású és remek vérképző. Főzetével köhögést, meghűlést kezelhetünk.
Kerti sarkanytyúka levelével és virágjával díszített homár. (fotó: Joseph Victor Stefanchik for The Washington Post via Getty Images)
Rózsa
A különféle rózsák íze más és más, ezért a felhasználásukat és rendkívül változatossá tehetjük! Fajtától függően a nyár folyamán végig nyílnak, az ízük pedig leginkább a zöldalmáéra és a szamócáéra emlékeztet. Szirmaik kiválóak fagylaltok, sütemények és limonádék, bor vagy pezsgőkoktélok ízesítéséhez is. A szervezetre gyakorolt hatását illetően: nyugtatja a szívet és az idegeket, és kisöpri a lelkünkből a feszültséget – nem csoda, hiszen már csak a látványa is nagyon jó hatással van a hangulatra!
Középen egy lichi gombóc látható rózsa levél kristályokkal. (fotó: Deb Lindsey For The Washington Post via Getty Images).
Árvácska
Az árvácska rengeteg színben fellelhető, így igen jól mutat a tányérunkon. Ami az ízét illeti, mentára emlékeztető aromára számíthatunk. A növény remek lehet például gyümölcslevesek vagy koktélok ízesítéséhez is. A virág köhögéscsillapító, és gyulladások csökkentésére, valamint salaktalanításra is alkalmazható – ez utóbbira különösen gyógytea formájában. Ráadásul hosszasan, akár a fagyokig nyílik, tavasszal pedig mesés virágtakarót képez, tehát hosszútávon is részesévé válhat az egészségünk megőrzésének.
A kerti árvácska nemcsak szép, de ehető is. (fotó: Kathryn Osler/The Denver Post via Getty Images)
Nyitókép: Mark Boster/Los Angeles Times via Getty Images