Talán sohasem festettek olyan lesújtó képet bolygónk jövőjéről a tudósok, mint napjainkban. Hétről hétre érkeznek az újabb kutatások, amelyek egyre riasztóbb adatokkal illusztrálják, milyen súlyos következményei lesznek már a belátható közeljövőben annak, hogy az emberiség az elmúlt évszázadok során ilyen felelőtlenül kihasználta a természetet. Ennek jeleit már a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk: a klímaváltozás hatására például egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, nemrég pedig az is kiderült, hogy a levegőszennyezés már több ember halálát okozza, mint a dohányzás.
Egyre többen ébredünk rá arra, hogy nagyon nem jó úton haladunk. Sajnos azonban a legtöbb ember nem hiszi el, hogy ő maga is változtathat a kialakult helyzeten, hajlamosak vagyunk homokba dugni a fejünket és azzal nyugtatni magunkat, hogy a bolygó jövője a nagyhatalmak vezetőinek kezében van, nem a hétköznapi emberekében. Ez részben igaz is, jó hír azonban, hogy mi is nagyon sokat tehetünk a változásért. Például azzal, ha kevesebb műanyag hulladékot termelünk.
A szemétből a tányérunkra kerül a műanyag
Korunk egyik legégetőbb környezetvédelmi problémája a műanyagkérdés. A műanyag sok szempontból nagyon praktikus, hiszen könnyű, olcsón előállítható, és strapabíró is, a bolygó jövője szempontjából azonban túlbecsülhetetlen veszélyforrást jelent. Ennek legfőbb oka, hogy a műanyag nagyon nehezen bomlik le, a természetbe kerülve azonban széttöredezik, idővel pedig szemmel már nem látható, mikroszkopikus méretű darabokra hullik. Ilyenkor a mikroorganizmusok még mindig nem tudnak mit kezdeni a műanyaggal, „cserébe” az összegyűjtése gyakorlatilag lehetetlenné válik.
A mikroműanyagok azért is rendkívül veszélyesek, mert bekerülnek a táplálékláncba: számtalan tanulmány kimutatta már, milyen döbbenetes mennyiségben van jelen a műanyag az élelmiszereinkben és az ivóvizünkben. Hosszútávú élettani hatásairól azonban még ma sem tudunk sokat, de ne legyenek illúzióink, semmi jó nem sülhet ki ebből.
Szerencsére ezt ma már nem csak a tudósok szajkózzák, a probléma jelen van a köztudatban is, olyannyira, hogy az egyszer használatos műanyag termékek ellen valóságos háború indult az elmúlt évek során. Reménykeltő látni, hogy az eldobható műanyagok visszaszorításáért még a környezetvédelmi kérdésekben kevésbé „haladó” országok is tettek lépéseket. A közelmúltban többek között a magyar kormány is bejelentette, hogy januártól jelentősen drágulni fognak a műanyag zacskók és más hasonló eldobható termékek, a cél pedig 2021-től a műanyag csomagolóanyagok teljes betiltása lesz.
Ez azonban most még csak a jövő. A helyzet az, hogy hiába a biztató jelek, világszinten ma is 300 millió tonna műanyagot termelünk, amiből az Európai Unióban 24 millió tonnát csak csomagolásra használunk. Magyarországon sem túl rózsás a helyzet, évente több mint 80 műanyag zacskót használunk el fejenként (jellemzően egyetlen használat után), miközben a műanyag hulladéknak csak az egyötöde kerül újrahasznosításra.
Thinkstock
Na jó, de mit tehetek én?
Többet, mint gondolnád! A világ vezető környezetvédelmi szervezetei is mind azt hangsúlyozzák, milyen nagy hiba lenne ölbe tett kézzel várni, hogy a politikusok megmentsék a Földet, miközben mi magunk ugyanúgy tonnaszám termeljük a műanyag hulladékot. Ha tehát azt akarjuk, hogy megváltozzon a világ, elsőként a saját házunk táján kell rendet teremtenünk.
Még csak nem is kell semmi radikálisra gondolnunk, nem kell egyből átállnunk a teljes hulladékmentességre ahhoz, hogy kivegyük a részünket a környezetvédelemből. A szelektív hulladékgyűjtésen túl – reméljük, ez ma már magától értetődő – a következő fontos lépés az, hogy
ne használjunk többé műanyag bevásárlószatyrokat.
Thinkstock
Ma már szinte minden üzletben kaphatunk mosható bevásárlótáskákat, méghozzá nagyon olcsón. Nem számít, hogy néz ki, milyen anyagból van, a lényeg az, hogy ne menjen egyből a kukába. Ha mindig magadnál tartod, soha többé nem kell majd műanyag bevásárlószatyrot használnod – amellett, hogy kíméled a környezetet, ezzel még anyagilag is jól jársz.
Legalább ilyen fontos azonban – és erről lustaságból sokan „megfeledkeznek” –, hogy bevásárláskor nemcsak az ételek hazaszállításához használunk szatyrokat, hanem a pékárut és a zöldséget-gyümölcsöt is külön eldobható zacskókba tesszük. Így azonban hiába járunk textilszatyorral, ugyanúgy hozzájárulunk a felesleges műanyagszemét-termeléshez.
Sajnos az ismerőseimmel folytatott beszélgetések során azt figyeltem meg, hogy manapság még sok környezettudatosabb vásárló is nyűgnek tartja, hogy külön vászonzsák-szettel járjon a zöldségeshez. Ők „megállnak” a bevásárlószatyor lecserélésénél, és úgy gondolják, ezzel már kivették a részüket a természetvédelemből. Hogy miért, kisebbfajta rejtély: többször hallottam már azt is az érvelések során, hogy többen ódzkodnak tőle, hogy a kasszánál el kelljen magyarázniuk, mik azok a kis vászontáskák a szalagon. Azt gyanítom, ez inkább afféle kifogás, amivel a lustaságukat palástolják az emberek.
Thinkstock
Tény, hogy direkt zöldségekhez való vászontáskákat nem lehet kapni minden utcasarkon, ám nem kell nagy varrótudomány hozzá, hogy saját magunk készítsünk ilyet egy megunt ruhadarabból vagy egy régi függönyből. Persze az interneten nagyjából két perc kutatómunka kell ahhoz, hogy találjunk néhány oldalt, ahol készen is vásárolhatunk ilyet. Többek között magyar oldalak is árulják, ahogyan a Kump Edina (katt az interjúért) által vezetett Hulladékmentes.hu-n is rendelhetünk, de külföldről még átlátszó, hálós zsákokat is vehetünk – postaköltséggel együtt nagyjából egy ezresért.
Mint láthatjuk, nem kellenek hozzá nagy erőfeszítések, hogy az ember megtalálja, mivel helyettesítheti a műanyag csomagolóanyagokat. Legyen szó akár a műanyag zacskókról, a szívószálakról vagy a PET palackokról, mindenre létezik környezetbarát alternatíva. A környezetünk védelme mindannyiunk felelőssége. Úgyhogy legközelebb, amikor vásárolsz, jussanak eszedbe azok a sokkoló képek az óceánon úszó szemétszigetekről, és legalább annyit tegyél meg, hogy viszel magaddal néhány vászontáskát. Tényleg nem nagy ügy!