„Senki és semmi nem tudott felkészíteni erre az élményre. Semmi” – kezdte a Love What Matters oldalán közzétett bejegyzésben a háromgyerekes amerikai apuka. Clint Edwards, aki népszerű blogjában rendszeresen ír a gyerekneveléssel, valamint az apasággal kapcsolatos témákról, őszinte posztjában bevallotta: örökre emlékezetébe vésődött a kép, ahogy a császármetszés után, a műtőasztalon ott fekszik felesége, hasán egy hatalmas műtéti sebbel.
„Korábban, mindegy, kivel beszélgettem a témáról, mindenki egybehangzóan állította, hogy a szülés egy igazi csoda. Nos, azután, hogy végigéltem mindhárom gyermekem születését, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a szülés a gyakorlatban az egyik legijesztőbb dolog, amit valaha volt szerencsém látni.”
Edwards leírja, kristálytisztán emlékszik arra a pillanatra, mikor az első császármetszése után először láthatta a feleségét. „Mel ott feküdt a műtőasztalon meztelenül, körülötte egy maroknyi orvos és ápoló tüsténkedett. Közben Mel csípőjén mindkét oldalról csöpögött a vér, a hasa pedig olyan volt, mint egy leeresztett lufi. Nem jutottam szóhoz, ezért csak odaálltam mellé, karomban az újszülött lányunkkal, aki békésen aludt.”
Ami az apukát leginkább megdöbbentette, hogy a körülmények ellenére felesége boldog volt, és tele volt élettel. „Néhány órával később, miután a család is elment, egy orvos megvizsgálta Mel sebét. Néztem a hatalmas sebet, közben pedig hálát adtam a sorsnak, hogy soha, de soha nem kell átélnem azt, hogy egy orvos felvágjon azért, hogy kihúzzon belőlem egy másik embert.”
És másnap, amikor Mel már a saját lábán, segítség nélkül ment zuhanyozni, Edwards úgy érezte, a feleségénél nincs erősebb, eltökéltebb és belevalóbb ember a világon. „Azóta két gyerekünk született még. Mindkettő császármetszéssel. Tudom, a témát heves viták övezik, nem ebbe szeretnék most beleszólni. Én azért írok, hogy elmondjam, a feleségem hasán lévő hatalmas seb a bizonyíték arra, hogy tényleg bármire képes volt azért, hogy világra hozza a gyerekeinket. Valahányszor látom a sebet, a szívem megtelik szeretettel és csodálattal a gyerekeim anyja iránt.”