Ilyen hatással van az életedre, ha túl sokat aggódsz

Kun Gabi | 2019. Április 01.
Az aggódás bizonyos fokig természetes, de ha túlzásba viszed, káros lehet az egészségedre és az egész életedre.

Bármin, bármikor tudok aggódni, főleg, ha a gyerekeimről van szó. Márpedig nagyjából az egész életem a gyerekeim körül forog, minden területe kapcsolódik hozzájuk, így nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az életem egy nagy aggodalom. Minél nagyobbak, annál több aggódnivaló van, pedig ha belegondolunk, az aggodalom teljesen felesleges dolog, hiszen attól még soha nem oldódott meg egy probléma sem, ha sötét jövőképekkel ijesztgetjük magunkat gondolatban.

Dr. Melanie Greenberg klinikai szakpszichológus, a The Stress-Proof Brain című könyv szerzője szerint azért aggódunk apróságokon, hogy megvédjük magunkat a még ijesztőbb valóságtól. Olyankor jön elő az aggódás, amikor bizonytalanok leszünk, kiszámíthatatlannak érezzük a jövőt, ezért lefestjük a legrosszabb lehetőségeket magunk előtt gondolatban.

Az aggódással az a probléma, hogy nemcsak rosszul érezzük magunkat tőle, de a testünkre is hatással van: gyorsabban ver a szívünk, kapkodjuk a levegőt, vagy kapkodóvá válik a légzésünk. Ha ez gyakran fordul elő, az egész szervezetünkre káros hatással lehet.

Mi az aggódás funkciója?

A szakértő szerint az aggódás megvédhet attól, hogy a stressz és szorongás egyéb tüneteit produkáljuk, és az irányítás illúzióját is megadja, mert úgy érezzük tőle, hogy felkészülünk minden eshetőségre. Ez nem is lenne olyan rossz, de van egy gond az aggodalommal: általában nem nagyon lehet megállítani, egyre lejjebb ránt, és az egyik negatív gondolat a következőhöz vezet.

Ha netán sikerül időben elkapni és rövid pórázra fogni az aggodalmat, mielőtt még teljesen lehúzna, akár segíthet abban is, hogy megoldjuk az adott problémát, sajnos azonban ez a ritkább eset: inkább csak letaszít a gödör mélyére, ha túl sokat aggódunk, kérődzünk a problémákon, és nem lépünk előre, csak körbe-körbe járunk. A kérődzés ebben az esetben szinte szó szerint értendő: újra és újra ugyanazon agyalunk, nem találunk megoldást, majd elölről kezdjük a kört, akár évekre is beleragadva egy problémába.

Képünk illusztráció – Forrás: Pexels/energepic.com

Mi a probléma az aggódással?

A rendszeres aggódás, rágódás depresszióra hajlamosít, és könnyen szorongássá nőheti ki magát. Ha hagyjuk, hogy behúzzon magába az aggodalom, ahelyett, hogy a probléma megoldásán dolgoznánk, elkezdjük kritizálni és hibáztatni magunkat, és elmerülünk a múltban, ami kicsit sem visz előre. Növekszik a kilátástalanság érzése, miközben bonyolítjuk a saját életünket, egyre nagyobb stresszt okozva magunknak. Ilyenkor odáig juthatunk, hogy nehezen hozunk döntéseket, és szinte bénultnak érezzük magunkat, aztán a megoldás helyett inkább elbújunk a világ szeme elől, magunkba zárkózunk, és szégyelljük magunkat az életünk miatt.

A folyamatos aggódás a pszichológus szerint gyakran torkollik túl sok alkohol vagy étel fogyasztásába is, mert ez a kettő remekül eltereli a figyelmünket a gondolatokról, amikkel nem akarunk megbirkózni. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy a rágódással sokszor a felelősséget akarjuk elhárítani magunktól, amikor úgy érezzük, nem tudjuk kezelni a stresszes helyzetet.

Mit lehet tenni az aggódás helyett?

Elég egyértelmű, amit a pszichológus javasol: az aggódás helyett fókuszáljunk a problémamegoldásra. Például ha aggódunk azon, hogy elveszítjük a munkánkat, akkor a gondolat megjelenésekor kezdjünk el kidolgozni egy B-tervet, írjuk le, hogyan készülhetünk fel egy munkanélküli időszakra. Vagy ha azon őrlődünk, hogy a párunk szakítani fog velünk, akkor kezdjünk el olvasni a témában, hogyan lehet feldolgozni a szakítással járó veszteséget.

Ha definiáljuk a problémát, ami miatt aggódunk, akkor elkezdhetünk dolgozni azon, hogy számba vegyük a lehetséges megoldásokat, ezzel máris előremozdulunk az egy helyben tipródás helyett.

Exit mobile version