Ha csak egyetlen számmal szeretnénk illusztrálni, milyen komoly társadalmi munkáról is van szó, példaként említhetjük a Katolikus Egyházházat, amely egymaga több mint 10 ezer önkéntes (és velük karöltve nagyszámú hivatásos szakember) áldozatos munkáját koordinálva járul hozzá az elesettek megsegítéséhez. Szerte az országban mintegy 800 településen fejtenek ki humanitárius tevékenységet a katolikus egyházmegyék karitászcsoportjai: ezek a segítők idősek, fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek ellátásában vállalnak óriási szerepet, de ott vannak akkor is, amikor rászoruló családokat, édesanyákat, elhagyott gyermekeket vagy épp szenvedélybetegséggel, gyógyíthatatlan kórral küzdő embertársainkat kell támogatni. Ezenfelül a hátrányos helyzetű kisebbségeknek is segítő kezet nyújtanak, és a hajléktalanok, valamint humanitárius katasztrófák áldozatai életkörülményeinek jobbá tételén is dolgoznak.
Az egyházi szeretetszolgálatok embertársaink százezreinek életét teszik jobbá (fotó: istockphoto.com)
Aktív szereplői mindennapi életünknek
Az egyházak társadalmi munkája azonban nem merül ki a karitatív tevékenységekben. Aktív szerepet vállalnak az ifjúság intézményes keretek között zajló nevelésében – például egyedül az oktatásban százharmincezernél is több gyermek fejlődését segíti elő a Katolikus Egyház az általa fenntartott és működtetett számtalan óvodában, általános és középiskolában, valamint felsőoktatási intézményben –, és hasonlóképpen nélkülözhetetlen és jelentős munkát végez az egészségügyben is számos katolikus fenntartású kórház, orvosi rendelő és rehabilitációs intézet működtetésével.
Végül, de nem utolsósorban természetesen a hitélet fenntartását is ellátják az egyházak, és ezzel hívő emberek százezreinek nyújtanak lelki támaszt, kapaszkodót és közösséget a mindennapokban.
Hogyan segíthetek ebben a munkában?
A hazai egyházak, beleértve a Katolikus Egyházat is, ezt a sokrétű és nagy költségekkel járó szolgálatot jelentős részben az adófizető állampolgárok 1 százalékos felajánlásaiból képesek ellátni. Mivel közeleg az adóbevallás határideje, érdemes felfrissíteni, hogyan is tudunk erről az 1 százalékról rendelkezni. Legegyszerűbben az Ügyfélkapun keresztül, egy gombnyomással tehetjük meg, amikor a NAV által előre elkészített SZJA-bevallási tervezetünket jóváhagyjuk és beküldjük. Akik úgy döntenek, hogy papíron vagy a NAV nyomtatványkitöltő programja segítségével adják le az adóbevallásukat, a 17SZJA jelű bevallás EGYSZA nevű lapjának kitöltésekor rendelkezhetnek a 1+1 százalékról május 20-ig. Ha ezt a határidőt elmulasztják, az adójuk 1+1 százaléka a központi költségvetésben marad, és nem kerül ki sem civil szervezethez, sem egyházhoz.
A jelenleg hatályos törvények értelmében bárki, aki személyijövedelemadó-bevallást ad – legyen az magánszemély, vállalkozás vagy őstermelő –, jogosult felajánlani az adója 1-1 százalékát egy általa megjelölt civil szervezetnek és egy egyháznak (természetesen mindenki csak egy darab civil szervezetnek és egy darab egyháznak ajánlhat fel 1-1 százalékot az adójából.) Fontos megjegyezni, hogy egyház részére még azok is tehetnek felajánlást, akik az adott évben nem szereztek adóalapba tartozó jövedelmet, ennél fogva a „felajánlandó” összeg a részükről 0 forint lenne. Ugyanis az állam az egyházaknak biztosított kiegészítő támogatás felosztásakor a leadott rendelkezések számát is figyelembe veszi, ezért egy 0 forintos felajánlás is pénzt hoz abba a perselybe, amelyből az egyházak a működésüket és a társadalom felé tett szolgálataikat finanszírozzák.
