A Napi.hu szemlézte a tanulmányt, ők azt írják, hogy a jelenlegi jogszabályokban rögzített korhatáremelések vélhetően elégtelenek lesznek a rendszer egyensúlyban tartásához, ráadásul a nyugdíjjuttatások is várhatóan alacsonyabbak lesznek a jelen nyugdíjaknál. Megjegyzik, hogy az elmúlt évtizedekben a nyugdíjrendszerek a jelen és jövő nyugdíjasait érintő jelentős reformokon mentek keresztül, amelyeket főleg gazdasági és társadalmi változások kényszerítettek ki. A cikk hosszasan taglalja a nemzetközi helyzetet, mi ide csak a hazánkra vonatkozó pontokat emeljük ki.
Képünk illusztráció / Fotó: Profimedia
Magyarország jelenleg azon OECD-tagállamok közé tartozik, ahol 65 évre emelkedik fokozatosan (2022-ig) a nyugdíjkorhatár és hazánk esetében egyelőre nincs is jogszabályban rögzítve további korhatáremelés. Csakhogy ez a módosítás is vélhetően elégtelen lesz, hiszen legutóbb az Eurostat tanulmánya azt hozta ki, hogy hazánkban 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen a nyugdíjasok életszínvonalát. Ez abból adódik, hogy
- idén minden hatodik, 2030-ban viszont már minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz;
- a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam jelenleg 21 év a nők és 16 év a férfiak esetében, és e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik mindkét nem esetében;
- történelmi mélypontra zuhan az ugyanebben az időszakban munkaképes korba lépő fiatalok száma – vagyis sokkal kevesebb lesz a járulékfizető.
Az OECD már korábban közzétett egy részletes elemzést a magyarországi nyugdíjrendszerről. Ebben a magyar rendszer egyik legnagyobb problémájának azt nevezte, hogy a jelenlegi rendszerben nagyon nagy a nyugdíjasok gyors elszegényedésének veszélye, illetve a karrierív megszakításának az OECD-országok közül Magyarországon van a legnagyobb negatív hatása a nyugdíjakra.