A zöldségek és gyümölcsök hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, de például a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek elkerülésében is kiemelten fontos szerepük van. Mindennek ellenére komoly gondok mutatkoznak a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén Európa-szerte, legfőképp Magyarországon.
Tények, feketén-fehéren
Kutatások alapján napjainkban az európaiak kétharmada naponta fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget, de ez a szám Magyarországon jóval alacsonyabb.
A gyümölcsök és a zöldségek rendszeres fogyasztása azok energia-, ásványianyag-, vitamin- és rosttartalma miatt fontos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) naponta legalább 400 gramm bevitelét javasolja, öt adagban. Ettől az uniós országok többsége még jelentősen elmarad.
Tudtad? A kutatások eredményei szerint a napi táplálékunk mindössze negyedét képezik zöldségfélék. A hüvelyesek fogyasztásának aránya alacsony (43 százalék). A burgonya, valamint a vacsorához fogyasztott paradicsom és paprika a legnépszerűbb zöldség.
Fotó: iStock
Az európai lakosság 23 százaléka eszik naponta legalább kétszer valamilyen zöldségfélét, míg 40 százalékuk fogyaszt legalább egyszer egy nap zöldséget.
A gyümölcsfogyasztásban az olaszok és a portugálok járnak az élen. A lista végén kevesebb mint 40 százalékkal Horvátország és Litvánia áll, de Magyarország is a sereghajtók között végzett. Akárcsak a zöldségfogyasztás terén, ahol Belgium és Írország szerezte meg magának a dobogós helyezést, Magyarország 30 százalékos arányával pedig sajnos az utolsó helyen áll. Nem csoda, hiszen a felmérések szerint a napi táplálékunk mindössze negyedét képezik zöldségfélék. Az is kiderült, hogy a felnőtt magyar lakosság fele csak heti egyszer vagy annál ritkábban vásárol zöldséget, őket nevezik light usereknek.
Ami igazán lesújtó
- 3 éves kor felett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás elmarad az ajánlástól, még a gyümölcslé és burgonya beszámításával együtt is.
- Kritikusan alacsony rostbevitelű a 4–10 évesek 25 százaléka, a 11–18 évesek 35 százaléka.
Tudtad? Az átlagos európai fogyasztók mindössze 23 százaléka fogyaszt naponta többször zöldséget, a szénhidrát közel 50 százalékát ebéd vagy vacsora alatt.
Van remény
A felmérések azonban mutatnak némi fejlődést is: leginkább azért fogyasztjuk a zöldségeket, mert egészségesek. Jó hír az is, hogy nem csak a „kényszer” játszik szerepet a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkban, ugyanis a többség szerint a zöldségek finomak. A környezettudatosság – egyelőre – még kevéssé fontos szempont, azonban szerepe vélhetően erősödni fog a közeljövőben.
Tegyünk magunkért!
- együnk minden főétkezéshez piros, narancs és sötétzöld színű zöldségeket, például paradicsomot, sárgarépát, brokkolit;
- együnk száraz hüvelyeseket (babot, lencsét, szóját) krémlevesek, főzelékek formájában;
- a konzervek közül válasszuk azt, amik kevesebb sót tartalmaznak;
- burgonyát minden második nap fogyasszunk;
- együnk gyümölcsöt tízóraira, uzsonnára, salátaként vagy desszertként;
- elsősorban friss gyümölcsöket fogyasszunk, de ehetjük szárított vagy fagyasztott formában is;
- hetente 2-3 alkalommal együnk olajos magvakat (mandulát, diót, mogyorót, napraforgót).
(Nyitó kép: iStock)