Gustav Klimt festményeinek ikonikus nőalakja egykor élő személy volt, ruhái pedig valódi ruhák, melyeket ő maga tervezett. Emilie Flögének hívták.
Független nők
Emilie Flöge 1874-ben, Bécsben született. 19 évesen az egyik nővére, Pauline varróiskolájában kezdett dolgozni varrónőként. Négy évvel később a testvérek elindultak egy ruhakészítő versenyen, amit meg is nyertek. Mindezzel rangos klientúrára tettek szert, olyannyira, hogy 1904-ben pedig Schwestern Flöge (Flöge nővérek) néven saját divatszalont nyithattak a Mariahilfer Strassén. A bolt koncepciója igen szokatlan volt. Már maga a tény, hogy az üzletet független nők vezették, férfiak támogatása nélkül, minimum ritkának számított akkoriban és sokak szemében az erkölcsi normákkal is ütközött. A szalont a szecesszió jegyében rendezték be, de érződött rajta Emilie Flöge egyedi látásmódja és ízlésvilága is. Az üzlet nem csupán az osztrák főváros, de Európa egyik legnépszerűbb divatszalonja lett.
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: ÖNB/Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
(Fotó: Imagno/Getty Images)
Miközben az uralkodó divatirányzatoknak megfelelő öltözékek adták a kínálat gerincét, Emilie egyre inkább eltávolodott ettől az esztétikától. Coco Chanellel nagyjából párhuzamosan, sőt, némileg őt beelőzve mellőzte a fűzőt és kezdett kényelmes ruhákat tervezni a nőknek. Széles ujjakkal ellátott, művészi zsákruhái – melyeket olykor szláv, illetve magyar népi motívumokkal is díszített – elsősorban bohém körökben arattak tetszést, ám megélni csak ezekből nem tudott volna. A szalon vendégeinek többsége továbbra is az aktuális trendeknek megfelelő öltözékeket kereste, épp ezért ezeket is készítették nekik.
A pazar múzsa
Emilie még tizenévesen ismerkedett meg Gustav Klimttel. A festőművész öccse, Ernst Klimt 1891-ben feleségül vette Emilie nővérét, Helenét. Ernst azonban a következő évben elhunyt, Gustav pedig a házasságból időközben született gyermek gyámja lett. Ettől kezdve gyakori vendég volt a Flöge családnál és a nyarakat is velük töltötte az Attersee-nél.
Emilie ezekben az években lett Klimt múzsája, ám a festő haláláig tartó kapcsolatuk egészen pontos mibenléte máig is rejtély. Mély barátságként, szeretői viszonyként, olykor viszont plátói szerelemként aposztrofálják, ami azonban biztos, hogy alkotóként mindkettejüknek megvolt a saját elhívatottsága és karrierje, melyben intenzíven hatottak egymásra és támogatták, kiegészítették a másikat. Emilie legtöbbször a saját tervezésű ruháiban állt modellt Klimt festményeihez, az öltözékeket pedig a festő pazar részletességgel örökítette meg. Ugyanakkor Flöge is használta kreációin a Klimt által megálmodott mintákat.
Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, ám egyes vélekedések szerint Klimt a leghíresebb alkotásán, A csók című festményen saját magát és Emilie Flögét ábrázolta, arany oltárképet állítva kapcsolatuknak.
Gustav Klimt: Emilie Flöge (Forrás: Wikipedia)
Gustav Klimt: Orvostudomány (Forrás: Wikipedia)
Gustav Klimt: A csók (Forrás: Wikipedia)
Elfelejtve halhatatlan
Gustav Klimt 1918-ban szélütést kapott, halálos ágyán is Emilie-t hívta. A festőművész halála mélyen lesújtotta Flögét, aki ezzel elvesztette azt az embert, aki leginkább inspirálta. Attól kezdve felhagyott az egyedi ruhák tervezésével, kizárólag a divatszalonban végzett munkájára összpontosított.
Ausztria náci megszállása után az üzlet is tönkrement, Flöge kénytelen volt bezárni. A munkát saját háza emeletén, az Ungargasse 39-ben folytatta. A második világháború utolsó napjaiban azonban az épület leégett és a lángok martalékává vált Klimt számos értékes tárgya mellett Emilie Flöge szinte teljes életműve is.
Flöge 1952-ben, mellőzötten halt meg. Bár divattervezőként méltatlan módon elfelejtették és kreációi fizikai valójukban nem maradtak fenn, Gustav Klimt festményein mégis halhatatlanná váltak.
Ezek is érdekelhetnek
- Eredeti a falba rejtett Klimt-festmény
- Ezek a mesteri, Gustav Klimt ihlette tetoválások valóságos remekművek