Hazánk legszebb, legnagyobb és leghíresebb fái

Idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan május 10-ig, a Madarak és Fák napjáig tart a nevezés az Év fájáról.
A nevezett fák, illetve facsoportok közül a szakmai zsűri választja ki azt a 12-15 döntőst, amelyekre a közönség a júliustól októberig tartó voksolás folyamán szavazhat. A zsűri minden évben kiválasztja a Hős Fát is a döntősök közül. Erre a címre olyan fák vagy facsoportok jelölését várják, melyek élete vagy élőhelye veszélyben van. Érdemes jelölni a kedvenc fánkat, legyenek azok bárhol is az országban, így ugyanis mások is megismerhetik azokat, gyönyörködhetnek bennük. Addig is mutatunk párat, amit érdemes felkeresni.

1. A legöregebb

A sort nem is kezdhetjük mással, mint a hédervári Árpád-tölggyel, ami alighanem Magyarország legidősebb fája. A famatuzsálem magassága 14 méter, törzskerülete pedig 720 centi. A legenda szerint az öreg kocsányos-tölgy törzsén található nyomokat nem másnak, mint Árpád vezér lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor a fejedelem megpihent a fa tövében, a pozsonyi csatába készülődve.
A történet szépségéből nem von le semmit, hogy a fejedelem aligha pihenhetett a tölgy lombja alatt, ugyanis a valós kora „mindössze” 700-800 év lehet.

2. A legnagyobb

Magyarország legnagyobb fája egy nyárfa, amely Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében, a Gemenci erdőben található. Törzs kerülete 12 méter, becsült magassága 30-35 méter. A körülbelül 100 éves fa sarjeredetű lehet, mivel mintegy 4 méter magasságban négy fő ágra bomlik. Sarjeredetűnek azokat a fákat nevezik, amelyek anyaállomány magjairól vagy sarjairól nőnek fel. Különleges, hogy ez a hatalmas nyárfa még most is fejlődik, növekszik.

3. Az egyetlen

Közép-Európa egyetlen libanoni cédrusa is hazánkban található, a Budai Parkerdőben. Valaha Molnár Ferenc író feleségének, Fedák Sárinak a villájához tartozó területen él, körülbelül 120 éves, magassága pedig meghaladja a 12 métert. Mivel a Libanoni cédrus nagyon lassan nő, fáját a gyanta rendkívül ellenállóvá teszi a vízzel szemben. Ezért az ókori hajósok ebből a fafajtából építették 30 méter hosszú hajóikat. Salamon király templomát is libanoni cédrusfából építették, sőt, a frigyláda alapanyaga is cédrusfa lehetett.

4. Aki másból sarjadt

A szőkedencsi öreg hárs egy legalább 700 éves faóriás, Szőkedencs temetőjének domboldalában található. A körben álló, szorosan egymáshoz simuló hatalmas törzsek arról árulkodnak, hogy a fa egy még ősibb anyanövényből sarjadt, így ha ezt az őst is a fa részének tekintjük, akkor az is lehet, hogy 100-200 évvel idősebb a becsültnél.

5. Amit elpusztítottak a villámcsapások

A budapestiek egyik kedvenc kirándulóhelyét, a Normafát is egy híres, kedvelt fáról nevezték el, amibe sajnos 1927-ben villám csapott, aminek következtében elpusztult. A Normafa eredetileg egy terebélyes öreg bükk volt , mely alatt az egyik legenda szerint Mátyás király is megpihent, de egy másik változat úgy tartja, hogy a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, míg végül 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította. A Norma nevet arról kapta, hogy a környék a korabeli színészek kedvelt pihenő és kirándulóhelye volt, ide jártak azokon az úgynevezett norma napokon, amikor nem lehetett játszani. Egy ilyen alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozáliának, a világhírű operaénekesnőnek a közönség ajándékát, aki örömében elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját.

6. Ami mellett a betyár megpihent

A Barcs mellett álló Patkó Bandi fája egy hatalmas kocsányos tölgy, Somogy megye egyik legnagyobb fája. Nevét a legendás betyárról, Patkó Bandiról kapta. A néphagyomány szerint itt, az öreg tölgy közelében állt a Rigóczi-csárda, a közeli Vásárosbécen született Patkó Bandi pedig ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott. A fát 1942-ben nyilvánították védetté a közelben álló, úgynevezett „lant alakú feketefenyővel” és a Rigóc-patak középső szakaszával együtt. Korát 300–400 évesre becsülik. A fa törzskerülete 700 centi.

2019. augusztus 16-án valaki egy mécsest helyezett a fa törzsébe, amitől az belülről kiégett. A tűzoltók 23 órán keresztül dolgoztak az oltáson, később a közlekedés biztonsága érdekében a fa megcsonkolása mellett kellett dönteniük. A fa túlélése sajnos azóta is bizonytalan.

7. A szerelmesek vackorja

A gödöllői vackor, az ország egyik legidősebb és talán a legterebélyesebb vadkörtefája a gödöllői Szent István Egyetem Botanikus Kertjében található. Kora 280 év, magassága 20 méter. A legenda szerint gróf Grassalkovich Antal ültette hálája jeléül, miután egy sebzett vadkan üldözőbe vette egyik vadászatán, ő pedig egy vadkörtefán talált menedéket. Hazaérve elrendelte, hogy a birtokon ezer vadkörtefát ültessenek. A 20. század elején még hét hasonló korú fa élt a parkban, de mára már csak ez az egy maradt.
Az isaszegi csata után Kossuth Lajos ennek a fának a tövében fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, legalábbis, ha hihetünk a legendának. Sőt Erzsébet királyné minden évszakban szívesen időzött a fa alatt, állítólag itt ismerkedett meg Andrássy Gyula gróffal is, ezért a gödöllőiek a szerelmesek fájaként is emlegetik.

A legjobb sztorik fákról:

• Fák közé kifeszíthető ház az új menőség – fotók
• 150 élő fa lakik a társasházban – fotók
• 900 fával ültetik be a lakótornyokat