Karanténkísérlet: Egy hétig nem hordtam alsónadrágot, és ez egyáltalán nem volt szexi

„Nincs rajtam bugyi.” A fenti mondatot – minimum az Elemi ösztön híres rendőrségi kihallgatásjelenete óta – általában szexisnek találjuk. Ha valaki kimondja, általában azzal a szándékkal teszi, hogy csábítson, ha pedig egy férfi meghallja, könnyen beindulhat tőle a fantáziája. Ezzel szemben a „Nincs rajtam alsógatya” mondathoz nem kötünk hasonló szexuális töltetet, sőt, inkább furcsának hat. Például amikor arról beszéltem a heti szerkesztőségi Zoom értekezleten, hogy egy ilyen témájú cikkre készülök, a zavart nevetés volt az elsődleges reakció a kollégák részéről. A sorstársak az interneten jellemzően hasonló élményekről számolnak be, bónuszként hozzátéve, hogy enyhe undort is érezni szoktak azok részéről, akiknek erről beszélni szoktak. Talán ennek is köszönhető, hogy az alsónemű nélküli élet tabutémának számít, amiről nem szívesen beszélünk, pláne nem nyilvánosan. Itt az ideje, hogy ledöntsük a tabukat.

40 évnyi alsógatya

40 éves vagyok, és a kisbabás korszakomat, valamint a vakbélműtétem utáni egyhetes lábadozásomat leszámítva mostanáig egyetlen napra tudok visszaemlékezni az életemből, amikor nem volt rajtam alsónadrág. Huszonéves voltam, és a haverjaimmal kirándulgattunk Bajorországban, én pedig az utazás végére kifogytam az alsónadrágokból és ahelyett, hogy mostam volna egyet, a hazautazás napján szimplán skippeltem az alsónadrághordást. Hogy milyen élmény volt? Az biztos, hogy nem felejthetetlen, mert azon kívül, hogy megtörtént, nem sokra emlékszem belőle. Mivel felnőtt életem során sosem ismételtem meg az attrakciót, valószínűsítem, hogy az ebből fakadó szabadságérzés nem csapott fejbe akkora erővel, hogy emiatt változtassak az életmódomon. Eszembe jutnak még azok a döglesztően forró nyári éjszakák a szicíliai hotelben, ahol nyaralni voltunk, és ugyan volt légkondi a szobában, épp nem működött, és olyan forróság volt éjjel is, hogy egyetlen textildarabot sem tudtam magamon elviselni, miközben álmatlanul forgolódtam az ágyban, és a véremet szívó szúnyogokkal küzdöttem. 40 év alatt ennyi, és nem több. Vajon milyen lehet az élet alsónadrág nélkül, ha tudatosan készülünk rá? Valóban olyan csodálatos érzés a szabadság odalent, hogy ha megérezzük az ízét, életmódváltásra sarkallhat?

Szexi vagy nem?

Órákig lehetne azon vitatkozni, hogy van-e bármi szexis abban, ha valaki elmondja, épp nem visel alsóneműt. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Ha Sharon Stone a rendőrségi kihallgatás során kényelmetlenül szorongott volna amiatt, hogy nincs rajta bugyi, akkor az a szexis magabiztossága is eltűnt volna, amitől ez a jelenet legendásan fülledt hangulatú lett. Vagyis az alsónélküliség nem önmagában szexi, csak akkor válhat azzá, ha az így cselekvő maga is szexinek tartja a kommandózását, és magabiztos a választását illetően. „Csak akkor működik a csábítás, ha magad is szexinek gondolod azt” – magyarázta Jennifer Doan szexterapeuta a Bustle cikkében.

A nagy cipzárpara

Nem tudom, hogy máskor meg mertem-e volna játszani ezt a kísérletet, de az biztos, hogy a karantén bátorítólag hatott. Az, hogy nagyjából a teljes életvitelem a házunkban és a teraszán zajlik minimalizálta a kockázatokat, ugyanakkor tudatosan építettem be néhány olyan programot is, aminek végzése közben mindenképp ki kell mozdulnom a négy fal közül, például egy nagybevásárlást, és a gyerekekkel való sétálást a parkban, plusz némi futóbiciklizést a kisfiammal a környező utcákban. Hogy mitől féltem volna normális életvitel mellett? Attól biztosan, hogy durva kőművesdekoltázst villantok, az meg egyenesen a rémálom-kategória legrosszabbja, ha lecsúszik a cipzárom, én meg nem tudok róla. Akivel pedig wc-zés után előfordult már, hogy egy hirtelen mozdulattal úgy húzta fel a cipzárját, hogy az beleakadt az alsónadrágjába, könnyen tovább tudja gondolni a szituációt: vajon mibe akadhat bele a cipzár, ha nincs az útjában alsógatya? Aki látta a Keresd a nőt! legendás jelenetét Ben Stillerrel, annak ezt nem is ecsetelném tovább.

Az élet alsónadrág nélkül teli van meglepetésekkel

A fenti paráimból végül egyet sem kellett a saját káromon megtapasztalnom, ezzel szemben már az első nap jöttek szembe apró kellemetlenségek. Rá kellett jönnöm, hogy az alsónadrágnak van egy nem elhanyagolható melegítő funkciója is, amivel korábban nem számoltam. Kedden még alsógatyában ültem végig a szeles kora májusi időben a szerkesztőségi Zoom meetinget a teraszunkon, viszont szerdán ugyanolyan időjárás mellett az alsó nélküliség rendesen megviselt: a meeting végére szétfagytam alulról, nem volt jó érzés. Szintén nem viseltem jól azt sem, amikor a terasz lépcsőjének hideg kövén kellett hosszan üldögélnem a srácokkal: ami alsógatyában nem okozott gondot, anélkül viszont kifejezetten kellemetlen élménnyé vált.

Azonban messze nem ez volt a legrosszabb élményem. Egy hétvégi, sok kilométeres családi sétához a szokásos melegítőgatyám helyett farmert húztam, melynek anyaga két óra után úgy szétdörzsölte a combom belső részét, hogy a hazafelé úton már minden lépés fájt. Minden vágyam az volt, hogy hazaérvén vastagon bekrémezzem magam, hogy megszűnjön ez a kellemetlen, égető érzés.

Lehet alsónadrág nélkül élni, de minek (jelenet az Így jártam anyátokkal c. sorozatból)

Szintén a meglepetések sorát gyarapította, hogy hosszabb lett a wc-zésekre fordított időm. Ha van alsógatyája az embernek, kevésbé zavaró a gondolat, hogy pisilés után néhány utólagos csöpp még megjelenhet, most azonban folyton ez járt a fejemben, és addig álltam a wc fölött, míg az utolsó csepp is a kagylóban végezte. Nagydolog után pedig szerintem még soha életemben nem végeztem annyira alapos munkát a wc-papírral, mint ebben az egyhetes időszakban. Elképzeltem egy hasonló szituációt mondjuk a munkahelyen, ahol az ember még wc-zés közben is siet, és nem volt egy leányálom.

Az alsó nélküli élet előnyei

Bár én ebből túl sokat nem tapasztaltam, a szakemberek szerint igenis vannak előnyei annak, ha az ember alsónadrág nélkül jár.

Jó hatással van a spermatermelésre, ha nincs rajtad alsónadrág – A herék nem véletlenül lógnak. Ha egy szorosabb alsónadrággal feljebb szorítják őket, az nincs jó hatással a spermatermelődésre. A szakemberek szerint akinél ez fontos szempont, az leginkább azzal segíthet magán, ha éjszakára nem vesz fel alsónadrágot.
Csökkenhet a lágyék gombás fertőzöttsége – A melegség és a nedvesség igencsak jó terep egy aranyos kis gombás fertőzéshez. Ha nem hordunk alsónadrágot, kisebb az esélye, hogy ilyesmiben legyen részünk.
Kellemes szellőzés odalent – Egyes alsóneműk valóban tudnak kellemetlenül szűknek és kényelmetlennek bizonyulni. Ha nem viselünk alsót, ezt a problémát egy csapással megoldjuk.

Nem viselsz alsógatyát? Több lesz a szennyesed

Könnyen azt gondolhatnánk, hogy az alsónadrágok kiiktatásával csökken a mosandó ruhák száma, de a tapasztalat egyáltalán nem ezt mutatja, sőt. Mivel éjszaka sosem hordtam pizsamát, és az alsónadrág-póló kombó a megszokott alvós szettem, ezen most sem akartam változtatni, mivel karanténkísérlet ide vagy oda, a meztelen alvás májusban azért elég meredek ötletnek tűnt. Ennek köszönhetően ezután is minden napra jutott egy kimosandó alsónadrág, amit még megdobott az is, hogy egy ilyen helyzetben a higiénia miatt túl nagy luxus a nadrágjainkat egy-két hetente bedobni a mosógépbe: a nálam okosabbak azt javasolják, hogy alsóviselés nélkül a nadrág kétnaponta végezze a szennyesben, ami már önmagában jelentősen megdobja a kimosandó ruháink számát.

via GIPHY

A kísérletem megbukott

Egy hét után elmondhatom, hogy a „szaknyelven” csak kommandózásnak hívott alsónadrág nélküli létben nem találtam túl sok örömet. A nálam okosabbak az alsónélküliség egyik legnagyobb előnyeként a jobb szellőzést, és a kevesebb izzadást szokták leírni, és elképzelhető, hogy ebben nyáron igazuk is lehet, de én a szeles kora májusi időben próbálkoztam, amikor az izzadás amúgy sem jelent akkora problémát. Szabadabbnak sem éreztem magam az élménytől, sőt inkább az ellenkezőjét tapasztaltam meg: kicsit jobban oda kellett figyelnem valamire, amire alapesetben egyáltalán nem kell figyelmet fordítanom. Szexisebb sem lettem tőle, bár ilyen eredményre nem is számítottam, vagyis végeredményben elmondhatom, hogy az alsónadrágos polcom tartalma megnyugodhat: nem fogják a kukában végezni az alsógatyáim, mert ahogy eddig, a jövőben is tovább hordom őket. A karanténkísérletem megbukott: senkinek sem tudom jó szívvel ajánlani, hogy áttérjen erre a kétségtelenül bátor, de nem túl kényelmes életformára.

Jót tesz a bugyi nélküli élet a nőknek?

Az előnyök és hátrányok sora meglehetősen hasonló, mint a férfiak esetében, azonban akadnak azért különbségek is. Például menstruáció idején az alsónemű hordása nem igazán megkerülhető. Azon nők közül, akik kipróbálják a bugyi nélkül járást, sokan számoltak be a lenti illatok erősödéséről. Jót tehet ugyanakkor, hogy a bugyinélküliség megvédi az embert allergiás reakcióktól, amiket a bugyik anyaga, és a mosásukra használt kemikáliák okozhatnak.