Négyszer annyi fiatal használ LSD-t, mint korábban: elérkezett a pszichedelikus drogok aranykora?

A pszichedelikus szerek gyógyászatba való beemelésük nem újszerű és még csak annyira nem is meglepő, hiszen számos korai vizsgálat igazolta, hogyan segíthet a pszilocibin, meszkalin, az LSD, a skizofrénia, a depresszió vagy az alkoholizmus kezelésében. Nagyobb történelmi áttekintés nélkül, például Timothy Leary pszichológus egész kísérletsorozatot indított a Harvardon, amelynek során a varázsgomba és más hallucinogén vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozta. De a brit hadsereg is tett egy igen érdekes próbát az LSD-vel 1964-ben annak reményében, hogy a hallucinogén szert hatékony fegyverként használhatják majd fel háborús szituációkban. A lényeg az volt, hogy olyan kémiai anyagot találjanak, amelyek cselekvőképtelenné tehetik az ellenséget anélkül, hogy komolyabb veszteségeket okoznának a soraikban. A MúltKor cikke szerint az első nap reggelén a katonák csak vizet kaptak, és kifogástalanul teljesítették a feladatukat. A második napon azonban, anélkül, hogy szóltak volna nekik róla, LSD-t csempésztek a vizükbe. Amint a drog hatni kezdett, a katonák szabálykövető magatartása gyorsan megváltozott,  elkezdtek indokolatlanul vihorászni, összevissza lézengtek, egyesek ásóval igyekeztek kivágni egy fát, míg mások madarakat szerettek volna etetni. Egyszóval teljesen szétesett a csapat, lehetetlen volt irányítani, vagy rábírni őket arra, hogy foglalkozzanak a képzelt ellenséggel. 

A hetvenes évekre aztán az LSD hatásainak és gyógyászati alkalmazásának kutatása tiltott területté vált, hasonló sorsra jutott az MDMA 1985-ben, majd annak a mostohatestvére, a nyolcvanas években elterjedt szintetikus ecstasy. Addigra azonban nemcsak a pszichoterapeuták és a gyógyászat fedezte fel magának a pszichoaktív szereket, hanem a társadalom is, főleg a fiatalok körében terjedt. A 80-as évekre csökkent a népszerűségük, ám a 90-es években újra berobbantak a rave-bulikon, hogy aztán az új évezredben ismét hátra sorolódjanak az illegális drogok népszerűségi listáján.

Ott is maradtak, egészen idáig

A Vice legújabb cikkéből kiderül, hogy az elmúlt három évben újra megugrott az olyan hallucinogének, mint az LSD és a varázsgomba használata az amerikai fiatalok körében. Ez derült ki a Michigani Egyetem által évente végzett Monitoring the Future felmérés legfrissebb adataiból: tavaly, az Egyesült Államokban, a koronavírus miatti lezárások alatt az amerikai egyetemisták 8,6 százaléka és a fiatal felnőttek 7,6 százaléka mondta azt, hogy használt pszichedelikus szereket az elmúlt 12 hónapban.  2017-ben ez az arány 4,1 és 4,3 százalék volt. A lakosságot egy, a kábítószer-használatról megkérdező felmérés, a National Survey on Drug Use and Health eredményei hasonló tendenciát követnek nyomon:

Andrew Yockey, az Észak-Texasi Egyetem biostatisztika és epidemiológia adjunktusa a Vice-nak elmondta: „A világjárvány megviselte mindenki mentális egészségét, és a hagyományos terápiás módok egyeseknél hatástalanoknak bizonyultak. Láthatunk olyan tanulmányokat, amelyek azt mutatják, hogy a pszilocibin például remek alternatíva a szorongás csökkentésére, szemben a farmakológiai gyógyszerekkel. Az emberek arról számolnak be, hogy otthon használják a pszichedelikus szereket, és egyre többen vannak azok, akik alkalmazzák ezeket a szociális életükben, hogy könnyebben menjen nekik a kapcsolatteremtés” – magyarázta a szakember. Hasonlóról számol be Kapitány Krisztián, addiktológiai konzultáns, az Életrekellők munkatársa, akinek bőven van rálátása, hogyan alakulnak itthon a  tendenciák a droghasználat terén. „Többféle fogyasztási szokást vettem észre az elmúlt években, egyre inkább akadnak például olyan kliensek, akik napi rendszerességgel használnak  mikródózisban LSD-t. A mikrodózis azt jelenti, hogy annyira csekély mennyiség, ami nem okoz hallucinációt, a használót a napi működésében nem akadályozza, ugyanakkor hatással van a kreativitásra és az pszichére. Mindemellett megjelentek azok a használók is, akik alkalmakként, nagyobb (makró)dózist vesznek be, ami már hallucinációt okoz, és úgynevezett tripet (utazást) élnek meg. Népszerűvé vált az LSD, az MDMA, a ketamin, ahogy az ajauaszka-szertartások is, amelyek underground módon léteznek Magyarországon.

 – mondja Kapitány, és szerinte az emelkedő tendencia részben azzal is összefügg, hogy változik a hallucinogének használatának veszélyeivel és lehetséges gyógyászati előnyeivel kapcsolatos felfogás. Ezt igazolja az is, hogy az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága, az FDA már 2019 márciusában jóváhagyta például egy enyhe hatású pszichedelikus szer, a ketamin gyógyászati célú használatát, és gyógymód státuszt adott három olyan kutatásnak is, amelyek poszttraumás stresszben szenvedők MDMA, illetve súlyos depresszióval küzdők pszilocibin által támogatott pszichiátriai kezelésének tesztelését végezték.

A jogi lazítások rámutattak többek között arra is, hogy nem minden drog az ördögtől való, és hogy a gyógyszerek, valamint az illegalitásban tartott drogok között vékony a mezsgye. Kapitány ugyanakkor azt is kiemeli, hogy bár a pszichedelikus szerek esztelen használata éppolyan veszélyes lehet, mint minden egyéb élvezeti szer esetében.
„Egyrészt ne felejtsük el, hogy ezeknek a szereknek a használata és árusítása itthon, ahogy a legtöbb országban, illegális. Másrészt nem úgy megy, hogy a haverjaiddal hat sör közben beszeditek. A kezelések egy pszichoterapeuta vezetésével történnek, védett környezetben, és előre meghatározott adagokban kapják a páciensek – magyarázza Kapitány, hozzátéve, hogy Magyarországon valószínűleg nem mostanában fogják engedélyezni a pszichoaktív szerek gyógyászatban való alkalmazását. – A társadalomnak is fel kell ehhez nőnie, egyelőre nagyon durva előítéletek élnek a droghasználattal, a drogosokkal szemben, annak ellenére, hogy egymillió alkoholista országa vagyunk. Elfeledkezünk arról, hogy bizony az alkohol, sőt a cigi is egy drog, méghozzá az erősen addiktív verzióból” – fogalmaz a szakember, aki pártolja az említett szerek gyógyászatban való alkalmazását. 

Vigyázat, hamisítják: tarol a 1CP -LSD

Bizony, az LSD-nek is megvan a dizájner verziója. „A vegyészek megváltoztatják az LSD szerkezeti képletét, és már létre is hozták az LSD dizájner drog változatát, az 1CP-LSD-t – magyarázza Kapitány. Azzal ugyanis, hogy a vegyészek molekulák hozzáadásával megváltoztatják a klasszikus LSD szerkezeti képletét, elvileg már meg is kerülték a narkotikumokról szóló törvényt, azaz addig legálisan terjeszthetik, amíg tiltólistára nem kerül. – Ez a dizájner drogok lényege: mire betiltják az egyiket, addigra kijön egy másik verziója. A hatásmechanizmusa egyébként nagyon hasonló az LSD-jéhez, a bőrről is felszívódhat, és sokórás pszichedelikus élményt okozhat. Ám kockázatosabb a használata, hiszen nem tudjuk pontosan, mit változtattak meg rajta” – mondja Kapitány, aki azt tapasztalja, hogy az 1CP-LSD egyre népszerűbb a fiatalok körében. A dizájnerdrogok egyébként nagyon speciális kihívást jelentenek az ellátórendszer szempontjából, hiszen gyakorlatilag ismeretlen szerekről van szó. Korábban a már kialakult terápiás mechanizmusokkal lehetett reagálni a szerhasználatra, ez viszont most sokkal kiszámíthatatlanabb. Egyértelmű probléma, hogy ezeket a szereket rendkívül olcsón és széles körben be lehet szerezni, ezért különösen súlyosan érinti a marginalizált rétegek szerhasználói közösségeit.

Ráadásul az addikciós potenciájuk iszonyú magas, ami annyit jelent, hogy rövid időn belül kialakul a függőség. Ugyanez a pszichedelikus szereknél alacsony, addikciós potenciáljuk hátul kullog az olyan teljesen legális drogokéhoz képest, mint az alkohol vagy a cigaretta, az LSD esetében például nem beszélhetünk fizikai függőségről. Ez persze nem jelenti azt, hogy pszichésen nem alakulhat ki iránta egyfajta vágyódás, sóvárgás, vagy hogy a használó nem keveredhet veszélyes helyzetekbe, miközben módosult tudatállapotban van.

Még több cikk drog témában:

• Amerika: amikor szülés után tömegével börtönözték be a főleg fekete, crack-függő anyákat
• Függő fiatalok: “nincs kezelhetetlen gyerek, csak rossz módszer”