A kedden benyújtott törvényjavaslatuk szerint egytől öt évig terjedhetne azok büntetése, akik „az állat elpusztítására alkalmas csalétkek kihelyezésével” különös visszaesőként okozzák több állat pusztulását, de szintén öt évet kaphatnak a szaporítók is, ha olyan körülmények között tartják az állataikat, ami az elpusztulásukhoz vagy maradandó egészségkárosodásukhoz vezethet – szúrta ki a 24.hu.
Szigorúbban büntetné az állatkínzást az új törvényjavaslat (fotó: Carolyn Cole/Los Angeles Times via Getty Images)
Mostantól börtönnel nézhetnek szembe a tiltott állatviadalok nézői is, míg korábban csak a szervezőket lehetett felelősségre vonni. A puszta részvételért is két év szabadságvesztés járhat a törvényjavaslat elfogadása esetén. A visszaeső szervezők az eddig három helyett már öt évet is kaphatnának. Az állatkínzókat és az állatviadal-szervezőket ezután eltilthatnák az állattartástól. A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a természetet megkárosító és az állatok életét veszélyeztető méreg elhelyezése, alkalmazása gyakran a nemzeti parkok területén, magánterületeken és bekerített helyiségekben okoz súlyos, több milliós nagyságrendű természeti károkat.
A mérgezéses, illetve az élet kioltására alkalmas csalétkek kihelyezésével összefüggő esetek elszaporodott mivoltára figyelemmel, és ezáltal a természetkárosító cselekmények visszaszorítása és megelőzése céljából szükségessé vált az ilyen módon elkövetett, állatok életét veszélyeztető cselekmény büntetőjogi szankcionálni
– fogalmaztak Kocsis Mátéék.