Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az európai országok között hazánk az élmezőnyben végzett, ami az elhízottságot illeti. A legtöbb túlsúlyos ember – vagyis akinek a testtömeg-indexe legalább 25 – továbbra is Máltán él: itt a lakosság 28,9 százaléka elhízott, az Egyesült Királyságban 27,8 százalék, míg Magyarországra Bulgáriát (25), Csehországot (26) és Írországot (25) is megelőzve, 26,4 százalékos elhízási arány a jellemző. Az adatok szerint 2000 óta dinamikusan nő az elhízott magyarok száma: míg 21 éve a lakosok 19,6, addig 2010-ben a lakosok 23,5 százaléka küzdött már túlsúllyal. A legkevesebb túlsúlyos lakos Dániában és Bosznia-Hercegovinában van,  itt az embereknek kevesebb, mint 20 százaléka küzd súlyfelesleggel, írja a Napi.hu.

Ami pozitívum, hogy Európai Unióban alacsonyak az alultápláltsági mutatók, kontinensünkön ez az érték nem érte el a 2,5 százalékot sem, és Magyarországon is a lakosoknak kevesebb mint 2,5 százaléka alultáplált. Sajnos nagy általánosságban kevésbé kedvező a helyzet, az éhezők száma 7 millióval 22 millió főre nőtt 2020-ra ( amely a lakosság 2,4 százalékát jelenti), a közepesen és a súlyosan éhezőké, akik számára nem elérhető a biztonságos és tápláló élelem, 14 millióval már 111 millióra emelkedett ( a lakosság 11, 9 százaléka).

Még egy adat, ami fontos lehet, az elmúlt 20 évben világszinten javult a helyzet az alacsony születési súly tekintetében, és térségünk sem maradt el ettől a lassú, de pozitív trendtől: a kontinens átlaga (6,9 százalék) a globális érték fele. Magyarországon sem változott nagymértékben a helyzet: míg 2000-ben az újszülöttek 8,6 százaléka, 2005-ben 8,3, addig 2014-ben már 8,7 és 2017-ben 8,8 százalékának volt alacsony születési súlya, hasonló adatokat Görögországban láthatók. A legkevesebb alacsony súlyú újszülött Izlandon, Finnországban, Észtországban és Bosznia-Hercegovinában jön világra.