A kezdetek
1922-t írtunk, amikor Howard Carter brit régész-egyiptológus felfedezte Tutanhamon fáraó káprázatos sírját az egyiptomi Királyok Völgyében. Ebben az évben nem ez volt az egyetlen világraszóló felfedezés: Hans Riegel bonni cukorkakészítő mester ekkor alkotta meg azt az édességet, amiről akkor még nem gyaníthatta, hogy egyszer pont olyan híres lesz, mint maga az angol királynő.
Hans Riegel, a fiatal bonni cukorkakészítő 1920. december 13-án alapította vállalkozását, a HARIBO-t. Otthona hátsó udvarában található mosókonyhájában mindössze egy zsák cukor, egy márványtábla, egy hokedli, egy tűzhely, egy rézüst és egy henger birtokában kezdte el az édességgyártást. Bár cukorkái gyorsan fogytak, a vállalkozó újabb és újabb ötletekkel állt elő. Egyetlen küldetés lebegett a szeme előtt: színes édességeivel az infláció sújtotta Németországban egy pillanatnyi boldogságot és csipetnyi luxust ajándékozni kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A cukorkakészítő mestert a 19. század népszerű vásári látványossága, a táncoló medve ihlette meg, ennek hatására alkotta meg a gumicukorból készült medvét, a Tanzbärent. A vidám, színes, gyümölcsös ízű cukorka akkoriban még gumiarábikummal készült, kicsit nagyobb és karcsúbb volt, mint a ma ismert HARIBO Goldbären. Két mackó ára akkoriban egy pfennig volt, az aznapi adagot pedig Hans Riegel felesége, Gertrud szállította ki kerékpárral. Ekkor még nem sejtették, hogy évekkel később mekkora rajongást váltanak ki a mackók.
A kultikus édesség
A gumicukor medve formába öntésének ötlete mind a mai napig zseniális találmánynak számít, ma pedig már senki nem csodálkozik azon, hogy a gumicukor feltalálásával Hans Riegel nem kevesebbet, mint a világpiacot célozta meg, és már korán megalapozta fiatal vállalkozása nemzetközi sikerét. Ebben már fontos szerepet kapott két fia, dr. Hans és Paul Riegel is, akik az 1960-as években többek között azzal kövezték ki a Goldbären világsikeréhez vezető útját, hogy valamivel kisebb, de kerekebb mackókra cserélték az édesapjuk által megálmodott Tanzbärent.
Az idők során nemcsak a macik, de azok csomagolása is sokat változott; a ’20-as évek klasszikus bádogdobozát 1961-ben cserélték le a legendás zacskóra. (A váltás egybeesett azzal, hogy Andy Warholnak és a pop artnak köszönhetően a termékcsomagolásra ezekben az időben művészetként tekintettek.) A HARIBO tasakot arany színű fóliából készítették és átlátszó ablak került rá. A megoldás pedig olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy egyetlen bolt édességpolcáról sem hiányozhatott, és szinte mágnesként vonzotta a vásárlók tekintetét.
HARIBO Goldbären csomagolás 1960-ban
HARIBO Goldbären csomagolás 1961-ben
HARIBO Goldbären csomagolás 1968-ban
HARIBO Goldbären csomagolás 1978-ban
HARIBO Goldbären csomagolás 2003-ban
HARIBO Goldbären csomagolás 2007-ben
HARIBO Goldbären csomagolás 2018-ban
A HARIBO identitásának egy másik fontos elemét a kultikussá vált szlogenje jelentette, ami egyszerre volt kedves és érzelmes. (Haribo macht Kinder froh und Erwachsene ebenso! – Gyermek, felnőtt kedve jó, édes élet, Haribo!) Az 1930-as években a dalocska csak a gyerekeket szólította meg, és csak az 1960-as években egészítették ki a szlogent a felnőttekkel is, illetve ekkor írták hozzá a fülbemászó dallamot is.
Az óriási siker és a nagy kereslet ellenére a családi vállalkozás nem pihent: 1967. február 1-jén hivatalosan is levédették a HARIBO Goldbärent, a fejlesztésekkel pedig nem álltak le. 1989-ben a mesterséges színezékeket gyümölcs- és növényi koncentrátumokra cserélték, hogy az édességet természetes módon színezzék. A mackók formai megjelenését is szüntelenül tökéletesítették, amiben a fogyasztók változó esztétikai igényei kapták a főszerepet. Nem sokkal az ezredforduló előtt a mackók mosolygós arcot kaptak: a HARIBO terméktervezője, Petra Wrede 1995-ben titokban csempészte be a mosolygós mackót a gyártásba, hogy aztán 1999-től már a világ összes Goldbärenje vidáman csalogathassa a vásárlókat. 2007-ben aztán egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a HARIBO: a vállalat 85. évfordulója alkalmából megszületett az alma ízű Goldbären. Azóta hat ízben és színben élvezhetik a macikat a rajongók: fehér (ananász), sárga (citrom), narancs (narancs), sötétvörös (málna), világospiros (eper) és zöld (alma).
Az idén százéves Goldbären sikere az alapítása óta töretlen. A Goldbärent a könyvnyomtatás, az autóipar és a relativitáselmélet mellett a legfontosabb német találmányok közé sorolják, a „made in Germany” pedig száz éve szavatolja a minőséget – és bár úgy tűnhet, „csak” egy édességről van szó, vitathatatlan, hogy a Goldbären földrajzi határoktól, ideológiáktól, kortól és társadalmi státusztól függetlenül képes egyesíteni az emberiséget.