Fájdalom szerepe a szervezetünkben

nlc | 2023. Január 17.
A fájdalom szervezetünk önvédelmi reakciója, amely azt jelzi, hogy figyelnünk kell a bennünket érő káros hatásokra. Pontosan mi a szerepe? Nézzük!

A fájdalom bonyolult jelenség, melyet röviden úgy lehet összefoglalni, mint egy kellemetlen érzékszervi és érzelmi élményt.

Kétféle formáját különböztetjük meg:

1. az akut fájdalom egy sérülés (égés, vágás, csonttörés stb.) hatására jelentkezik, kiváltó okát könnyű azonosítani, és a fájdalmat megszüntetni is viszonylag gyors és egyszerű.

2. krónikus fájdalomról akkor beszélünk, ha ez az állapot legalább három-hat hónapig fennáll.

A fájdalom hasznos is lehet, hiszen segít megóvni szervezetünket a nagyobb bajtól

A fájdalom megértéséhez ismernünk kell az érzékelés élettanát. Környezetünk ingereit receptoraink veszik fel, melyek az ingereket miniatűr elektromos jelekké alakítják át, majd a központi idegrendszer felé továbbítják. Érzőrendszerünk tájékoztat minket arról, hogy milyen jellegű a szervezetünket ért inger, milyen intenzitású, honnan jön és mennyi ideig tart.

(Fotó: Getty Images/Guido Mieth)

A fájdalomérzés célja, hogy központi idegrendszerünk minél hamarabb megtudja, hogy az adott inger károsító hatású-e. Azaz amikor szögbe lépünk, az agyat elsősorban nem az érdekli, hogy a szög forró-e vagy jéghideg, kicsi-e vagy óriási, hanem hogy komoly sérülést okoz, ezért gyorsan fel kell kapnunk a lábunkat.

Ebből a szempontból fájdalomérzetünk bár kellemetlen, mégis rendkívül hasznos, ha az érzékelését követően olyan válasz reakció születik, mely megszünteti a károsító hatást, azaz felkapjuk sérült lábunkat.

A fájdalom tehát segít megóvni szervezetünket: ha veszélyes vagy ártalmas dolog történik velünk ( például baleset ér bennünket, vagy megfogunk egy forró tányért) vagy olyan betegségekre is felhívja a figyelmet, amelyekkel mielőbb orvoshoz kell fordulnunk.

A fájdalom erőt ad?

dr. Vania Apkarian, az illinois-i székhelyű Északnyugati Egyetem fájdalomkutató központjának vezetője egyik kutatási eredményéből a következő tanulságot vonta le: a kísérletben részt vevők közül némelyek úgy próbálták legyőzni a fájdalmat, hogy erőt merítettek belőle. Nyitottabbá, elszántabbá válnak, nem hagyják, hogy eluralkodjon rajtuk a kilátástalanság. Továbbra is érezték a fájdalmat, de mégis túllendültek rajta.

A kutatás eredményeit valamennyire torzíthatja, hogy a pozitív hozzáállású páciensek nagyobb kedvvel vesznek részt az efféle vizsgálatokban, de ettől eltekintve Apkarian relevánsnak ítéli őket. A szakember szerint érdemes lehet ezeket a személyiségbeli különbségeket is figyelembe venni, amikor gyógymódot próbálunk kifejleszteni például a krónikus fájdalom ellen, és egyénre szabott megoldáson gondolkodni.

(Forrás: itt és itt)

Exit mobile version